Dr. Kostyál László

Helyi cégek és magánszemélyek segítségét és támogatását kéri a Göcseji Múzeum annak érdekében, hogy az év elején előkerült – Zalaegerszeg egykori vásárterét ábrázoló – 19. századi dagerrotípiát jogszerűen felhasználhassák, illetve bemutathassák az új állandó kiállításukon.

Már tavasszal megjelent, ám a koronavírus-járvány miatt csak most mutatták be hivatalosan a Képzőművészet Zalaegerszegen című albumot. Mint arról lapunkban már korábban beszámoltunk, dr. Kostyál László művészettörténész és Seres Péter fotográfus két évig zajló közös munkája nyomán készült el az impozáns kiadvány, mely a 19. századtól napjainkig mutatja be a városban született, vagy itt élő és alkotó, illetve innen elszármazott művészeket.

A koronavírus okozta járványt mindenki szorongással és nehézségekkel éli meg, ám a múzeum munkatársai már készülnek a jövőre. Hiszen a ma eseményei holnap történelemmé válnak. Éppen ezért a Göcseji Múzeumban már most elkezdődött a veszélyhelyzethez és a járványhoz kapcsolódó tárgyak, fotók és más „relikviák” gyűjtése, dokumentációja.

Idén hetven esztendős a Göcseji Múzeum, ám a járványügyi helyzet, és a múzeum Batthyány utcai épületének felújítása miatt az ilyenkor szokásos ünnepi rendezvények elmaradnak.

Buday Mihály festőművész „1848/49 szellemében” című tárlata nyílt meg a Zalaegerszegi Városi Rendőrkapitányság tanácstermében, csütörtökön. Ahogy a festőművész mondta, azért 13 festményből áll sorozat, mert a szabadságharc hősei mellett az aradi vértanúk emléke előtt is ki kívánta fejezni tiszteletét.

Lassan három éve, hogy a leszármazottak jóvoltából a Göcseji Múzeumba került az intézmény egykori igazgatójának, dr. Szentmihályi Imrének az írásos hagyatéka. Az irategyüttes részleteiről, valamint a múzeum legfrissebb kutatásairól a közelmúltban megrendezett Pillanatképek című szimpóziumon hallhattak előadásokat az érdeklődők.

A zalaegerszegi evangélikus templom történetéről és a vele szomszédos református templom építéséről is olvashatnak érdekességeket mindazok, akik kézbe veszik a közelmúltban megjelent A protestantizmus zalai évszázadai című kötetet.

Már a nyolcvanas évek vége óta foglalkozik Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész életének és munkásságának kutatásával dr. Kostyál László művészettörténész. A Göcseji Múzeum igazgatóhelyettesének e témán alapult a PhD doktori disszertációja is. Mint meséli, a tudományos fokozat megszerzése után sokáig úgy érezte, hogy nagyjából befejezte a kutatómunkát, ám úgy tűnik, hogy ezt soha nem lehet ilyen konkrétan kijelenteni.

Tizedik alkalommal szervezték meg a Krosnói Nemzetközi Lenszövő Biennálét. Zalaegerszeg lengyelországi testvérvárosában kétévente hirdetik meg a kortárs textilművészeti seregszemlét, mely Közép-Kelet Európa aktuális áramlataiból merít.

A közgyűjteményi digitális stratégia részeként ötvennégy múzeum – köztük a Göcseji Múzeum – gyűjteményének válogatott anyagát fotózzák le szakavatott műtárgyfotósok. Cél, hogy a jövőben a világhálón is megtekinthetők és kutathatók legyenek a legbecsesebb tárgyak.

A Balatoni Múzeum idén is csatlakozott a Magyar Festészet Napja programsorozathoz. Ezúttal egy kettős, kortárs, modern művészeti tárlat nyílt Szent Lukács - a festők védőszentje – napja tiszteletére. A kiállítást az év végéig tekinthetik meg az érdeklődők.

Több ünnepet is ültek a Göcseji Falumúzeumban augusztus 20-án. Az államalapítás mellett az 51 éves intézményt, a jubiláló városrészeket és a közelmúltban alakult Göcseji Kézműves Egyesületet is éltették a Falumúzeum Napja alkalmából rendezett egész napos programmal.

Gábriel József (1952-2015) festőművész nevét vette fel a csácsi Izsák-iskola könyvtára, mely a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár fiókkönyvtáraként működik. A névadó esemény – melyre a művész születésnapján, május 23-án került sor – az oktatási intézmény és a közgyűjtemény közös szervezésében valósult meg.

Az iparművészet és a képzőművészet egyszerre van jelen a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben nyílt legújabb tárlaton, ahol két textilművész alkotásait nézhetik meg az érdeklődők.

A hottói kovácsműhelytől a zalalövői hajlított házon át, egészen a dabronci olajütő malomig kalauzolja el a gyerekeket a skanzen „útvesztőiben” a Göcseji Falumúzeum legújabb kiadványa. A legifjabb látogatók ezúttal nemcsak a valóságban, hanem a fantázia világában is tehetnek egy utazást a jellegzetes épületek között, hiszen egy grafikákkal illusztrált mesekönyvről van szó.

Új kontextusba helyezett óraszerkezetek, váltakozó idősíkok, kiragadott, de nem tolakodó emlékképek. Az Idő központi „szereplő” Szényi Zoltán jubileumi tárlatán. A festőművész-tanárnak 70. születésnapja alkalmából nyílt retrospektív kiállítása a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben.

Most először égetett ezer Celsius fok feletti hőmérsékleten Németh János Kossuth-díjas keramikusművész. Így készült a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság falán nemrégiben felavatott, Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló dombormű.

Hatvanadik születésnapja alkalmából impozáns kötet készült Farkas Ferenc szobrászművész (az Ady-iskola tanára) munkásságáról. Nem számadás, nem az életmű összegzése, csak egyfajta helyzetjelentés, hogy hol tart most „a bácsi, akit Bácsinak hívnak”.

1986-ban került sor az első zalai közgyűjteményi szakmai napokra, mely azóta is a megyében működő kulturális intézmények egyfajta seregszemléje. A legfrissebb kutatási eredményeket ismertető előadássorozatra kétévente kerül sor.