2024.07.23., kedd - LenkeZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Múzeumi kerengés Kisfaludi Strobl Zsigmond 140. születésnapján

2024. július 02. kedd, 18:00
Szerző, fotó: Pánczél Petra
Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) életének főbb állomásai, legjellegzetesebb alkotásai, valamint szabadkőművessége is szóba került a legutóbbi Múzeumi kerengőn, mely a 140 évvel ezelőtt született szobrászművésznek állított emléket.

 A zalai születésű, elismert szobrászművészre emlékeztek a Göcseji Múzeumban

A Göcseji Múzeum délutáni rendezvényén először dr. Kostyál László művészettörténész, az intézmény tudományos igazgatója tartott előadást az alsórajki születésű képzőművész életútjáról. Az eseményre Kisfaludi Strobl Zsigmond unokája és dédunokája is ellátogatott.

Kostyál László és a Finálé című szobor

A művészettörténész elmondta: bár a család korábban is használta a Kisfaludi nevet, a fiatal művész azért vette fel előnévként, vagy művésznévként, hogy megkülönböztesse magát a korszak másik nagy szobrászművészétől Strobl Alajostól, aki egy ideig mestere is volt. A századfordulót követőn Kisfaludi néhány évig a Mintarajz Tanoda (ma Képzőművészeti Egyetem) hallgatója volt, ekkor készültek első zsánerszobrai, például az Anya gyermekével, vagy a Rózsi című fekvő női akt, mely Rodin alkotásait idézi. Ezekben az években már szignójában is használta a Kisfaludi nevet. A főiskolát végül nem fejezte be, a szabadkőművesek azonban segítették, támogatták a munkanélküli fiatal tehetséget, aki a „Progressio páholy” tagja lett. Érdekességképpen az is elhangzott, hogy 1928-ban Kisfaludi elkészítette Ady Endre síremlékének tervét, amin nagyon jól látszanak a szabadkőműves szimbólumok, jelezve ezzel azt is, hogy a neves költő is tagja volt a mozgalomnak. A szabadkőművesség amúgy a két világháború között tiltott volt hazánkban.

A Táncosnő

Kostyál László beszélt többek között a művész bécsi, párizsi tanulmányairól, a legreprezentatívabb megbízásairól, de arról is, hogy miképp jutott el Londonba, vagy az akadémiai katedrára. Kisfaludi korszakoktól és politikai rendszerektől független elismertségét jelzi, hogy a két világháború között a londoni felső tízezer szobrásza lett, a kommunizmus idején pedig a moszkvai művészeti elit is elismerte. Köszönhető mindez annak, hogy a klasszikus szépség mestereként tekintünk rá. Vagyis – bár fiatal korában próbálkozott a századelő művészeti irányzataival, például az expresszionizmussal, kubizmussal – végül nem a modern stílusirányzatokban, hanem a klasszicizáló formavilágban találta meg önmagát. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a köztéri szobrászat, és a megrendelésre készülő művek esetében ezzel lehetett a legjobban érvényesülni.

Erős Krisztina és a Cserkész

Kisfaludi életművében így megtalálható Szent Imre herceg, Tisza István, Darányi Ignác, Horthy Miklós alakja, de a Felszabadulási emlékmű (ma Szabadság szobor) és Rákosi portréja is. Emellett jelentős az aktokból álló hagyatéka. Kostyál László végül elmondta, hogy Kisfaludi Strobl Zsigmond neve ma is jól forog a műkincspiacon; olyannyira, hogy sajnos több hamisítvány is kering. Olyan alkotásokat szignóznak a nevével, amiket biztosan nem ő készített.

Kisfaludi Strobl Zsigmond (Forrás: Wikipédia)

Az előadást követően egy rövid múzeumi sétára invitálták a közönséget. Erős Krisztina történész, Kiss Nóra etnográfus, Megyeri Anna történész, nyugalmazott muzeológus és Novák Fanni múzeumpedagógus ritkán látható Kisfaludi-alkotásokat mutatott be az érdeklődőknek. A Cserkész-, a Táncosnő- és az Őszirózsás katona című plasztikát is megismerhették a látogatók egy-egy érdekes történettel együtt. De azt is, hogy mi a közös szál László Fülöp Elek festőművész, a világ egyik legkeresetteb portréfestője és Kisfaludi életművében. (Spoiler: II. Erzsébet angol királynő, akit mindkét művész még hercegnő korában mintázott, illetve festett meg.)
 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK