évforduló

Hatvanéves lett a zalaegerszegi Kosztolányi téri Óvoda. Az intézmény 1963. augusztus 1-én nyitotta meg kapuit a gyerekek előtt három csoporttal, akkor még November 7. téri Óvoda néven.

Megalakulásának 40. évfordulója alkalmából gálaesttel ünnepeltek a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban. A mai művészek és társulati tagok mellett jelen voltak a színpadon, vagy a nézőtéren a korábbi években itt játszó művészek, munkatársak, köztük több alapító-, illetve örökös tag.

„Jövő pénteken nívós programmal nyílik Zalaegerszeg új városi hangverseny-és kiállítóterme, melyet a volt zsinagógában alakítottak ki.” – írta a Zalai Hírlap 1983. szeptember 17-én. A szeptember 23-i nyitóünnepségen a város szülöttének, Vajda Lajos festőművésznek az alkotásaiból nyílt nagyszabású (mintegy száz művet felsorakoztató) emlékkiállítás, majd Kocsis Zoltán zongoraművész lépett fel.

A zalaegerszegiek tudják, hogy a Szigethy család tagjai évszázadok óta hűséges lokálpatriótái a városnak. Az ükapa Szigethy István (táblabíró) 1814-ben költözött a zalai megyeszékhelyre.

Keresztury Dezső költő, tudós, akadémikus, volt miniszter születésének 119. évfordulójára emlékeztek a róla elnevezett zalaegerszegi téren. Immár sok éve hagyomány, hogy szeptember elején az önkormányzat, a Keresztury nevét viselő intézmények, szervezetek, valamint a könyvtár és a Zrínyi-gimnázium (mint volt alma mater) koszorút helyeznek el a város díszpolgárának mellszobránál.

Hatvanadik születésnapját ünnepli a zalaegerszegi József Attila Városi Tagkönyvtár (JAVK). Az intézmény jogelődje 1963-ban nyitotta meg kapuit az olvasók előtt, persze nem a mostani helyén, hanem a Gárdonyi utcában, az akkori József Attila Általános Iskola szomszédságában.

2013. augusztus 1-én alapította dr. Veres András szombathelyi megyéspüspök Zalaegerszegen a kertvárosi templomhoz kapcsolódó, önálló létre érett, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébániát. A jubileumi istentiszteletet, melyet többek között a hívekért mondtak, Molnár János atya celebrálta. A fiatal lelkipásztor öt évvel ezelőtt, szintén augusztus 1-én került a kertvárosi plébániához, azóta fáradhatatlan jószándékkal, örömmel látja el szolgálatát.

Megjelent az első Magyarországon nyomtatott könyv hasonmás kiadása, mely ezentúl az ország összes megyei könyvtárában elérhető lesz. A bibliotékák közül elsőként a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vehette át a Budai Krónika (Chronica Hungarorum) facsimiléjét és annak kísérőkötetét.

Az idén 30 éves fennállását ünnepli a Canterina Kamarakórus. A jubileum megünnepléséhez méltó lehetőségek adódtak az év végén.

Hetven évvel ezelőtt, 1952. október 12-én jött létre a Zala Megyei Könyvtár. A jeles évforduló alkalmából ünnepségre várták a jelenlegi és egykori kollégákat, valamint a társintézmények munkatársait a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár rendezvénytermébe.

Régen volt már az természetes, hogy a mesterség apáról fiúra száll. A digitális kor, az okostelefonok világa bár a képiségre épít, mégis éppen a fényképészek megélhetését nehezíti. Ezért duplán is ritka egy olyan stabil családi vállalkozás, mely már a harmadik generációt vonzza és fotózás a profilja. Az 55 éves Kincses-műhelybe látogattunk.

Ruszt József alapító, rendező, színidirektor szellemiségének megidézésével, majd fotókiállítással emlékezett meg a Hevesi Sándor Színház társulata alapításának 40. évfordulójáról.

Negyven éves jubileumot ünnepel az idén a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és alkotó tevékenységüknek otthont és ideális környezetet adó Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház. A több napos program részeként hét új emlékoszlopot is avattak a sírjel parkban azok emlékére, akik a zalai népművészet terén, illetve a ház létrejöttében jeleskedtek és a mostani évfordulót már nem érhették meg.

Dupla jubileumot ülhet a hagyományőrzés két zalai elkötelezett intézménye. 40 éve alakult és működik kiemelkedően a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és annak székhelye, a néhány névmódosításon átesett Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház. A jeles évfordulót ünnepségsorozattal teszik emlékezetessé, melynek első mozzanataként kiállítás nyílt a Gönczi Galériában „A borsó meg a héja” címmel.

Százötven éves az önálló magyar ügyészi szervezet. Az évforduló alkalmából egy vándorkiállítás járja az országot, mely a napokban érkezett Zalaegerszegre.

Idén ünnepli Zalaegerszeg első írásos említésének (1247) 775. évfordulóját. A jubileum alkalmából - a vírushelyzet függvényében - több eseményre is sor kerül az év folyamán. A részletekről hamarosan sajtótájékoztatón számol be a polgármester.

Zalaegerszeget 600 évvel ezelőtt, 1421. június 24-én egy királyi oklevélben említették először mezővárosként. Az elmúlt hónapokban több rendezvénnyel is megemlékezett a város az évfordulóra.

Nem szereti a szokványos dolgokat, és még mindig türelmetlen természet. Ezek a tulajdonságok viszont folyamatosan új ötleteket hoznak művészetébe; éljen akár Magyarországon, vagy az USÁ-ban… aztán meg újra Magyarországon.

Fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége zalaegerszegi csoportja. 1991. novemberében alakultak, s az eltelt három évtizedet idézték fel a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben rendezett ünnepségen.

Kezdetben még landorhegyi művelődési házként emlegették, aztán mire megépült, már nyilvánvalóvá vált, hogy sokkal inkább a város művelődési központja lesz. Negyven évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a VMK, mai nevén Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ. Az 1981. novemberi avatást egy szintén 1981-ben indult történettel, mégpedig az ország egyik legismertebb rockoperájával, az István, a királlyal ünnepelték.