2022.09.30., péntek - JeromosZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

A növények lassú állatok?

2022. szeptember 16. péntek, 18:28
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
A kiállítás ugyan a Szombathelyi Képtárban volt látható, a téma azonban nem köthető konkrét helyhez. A kérdésfelvetések univerzálisak, sőt természetközeliek. De akár azt is mondhatjuk, hogy az emberek és növények viszonyát boncolgatják.

 

 Képzőművészeti tárlat egy merész gondolat körül

„Lassú állatok” (Slow animals) címmel nyílt a nyár elején egy csoportos képzőművészeti tárlat a vasi megyeszékhelyen. Az elnevezés ne tévesszen meg senkit: növényekről volt szó! A kiállítás koncepciója – Baki Orsolya és Farkas Imre kurátorok ötlete alapján – Jack Schultz ökológus egyik gondolatából indult ki, mely szerint a növények nem mások, mint nagyon lassú állatok. A szervezők továbbgondolták e merész tételmondatot, és különböző stílusban alkotó képzőművészeket hívtak meg egy tematikus kiállításra. Miképp látják ők a növényeket, illetve az emberek és növények közötti kapcsolatot, vagy épp annak hiányát? Festmények, szobrok, grafikák, különleges installációk (hangok, mozgóképek szövegek) kerültek a térbe; s mindegyiknek volt valami köze a növényekhez. Élethez, energiához, hanyatláshoz, emberi beavatkozáshoz, szándékos elhanyagoláshoz.

Gerhes Gábor tartott tárlatvezetést a kiállítás zárónapján

Mint az a tárlat finisszázsán is kiderült, a téma kapcsán bőven van miről beszélni, akár a művészet nyelvén is. Gerhes Gábor képzőművész, egyetemi oktató a zárórendezvényen utalt rá: korszerű kérdésekre keresett választ a kiállítás, annál is inkább, mert napjainkban nem árt újragondolni viszonyunkat a növényekkel. Jack Schultz alaptétele szerint a növények lassú állatok, akik hallanak, látnak, kommunikálnak, szagolnak, reagálnak. Ráadásul mindeközben kölcsönhatásba kerülnek az állatokkal és emberekkel, sőt befolyásolásukra is képesek.

Ezzel szemben az emberek hajlamosak arra, hogy egy magasabb – antropomorf, emberközpontú – pozícióból tekintsenek a növényekre. Sokszor oka ennek az is, hogy az ember számára a növény egy nyugtalanító létforma, hiszen nagy a különbség aközött, ahogy egy növény, és ahogy mi éljük az életünket. A növényeknek nincs arcuk, tekintetük, így a bizalom megteremtődése, vagy az ellenségesség felismerése elmarad, és ez nem segíti a kapcsolatfelvételt velük. Nincs fő nézetük, nem tudjuk, hogy szemben, vagy a hátuk mögött állunk, netán mellettük, és emiatt nem sikerül jól pozícionálni magunkat hozzájuk képest. A növények elmúlásával viszont nagyon gyorsan szembesülünk (kiszáradás, elhervadás). De azzal is, hogy sokszor már nem eredeti környezetükben figyelhetjük meg őket, hanem a piacon, üzletekben és valamilyen feldolgozott formában. 

Többféle nézőpontból és technikával közelítették meg az alkotók a kérdést

Gerhes Gábor szerint arról is érdemes beszélni, hogy mi emberek, a fenti jelenségekre általában azt a választ adjuk (mintegy védekezésképpen), hogy „háziasítjuk” (domesztikáljuk) a növényeket. Szobanövényként hazavisszük őket, eldöntjük, hogy mely növény hasznos számunkra vagy sem (gyógynövény, zöldség vs. gyom), a művész pedig portrét rajzol, csendéletet fest, fotót készít (próbál nekik arcot adni), vagy éppen növényi részeket használ fel az alkotáshoz. De azt is izgalmas átgondolni a téma kapcsán, hogy a növények révén (bár az előbb gyors elmúlásukról volt szó), az idő megállítható: a magban, mint egyfajta időkapszulában, sokáig tárolható majd újraindítható az élet. 

Tóth Norbert alkotásának maradványai

Valami ilyesmivel kísérletezett a kiállítás egyetlen zalaegerszegi meghívott alkotója, Tóth Norbert képzőművész is, aki „Üres ígéretek” című munkájával az elmúlás, elmállás, szárba szökkenés kérdését vizsgálta (volna). Egy korábbi kiállításán az egyik vízzel teli dunsztosüvegben (ahová híres emberek elmálló, feloldódó agyag szobrait helyezte) nekiállt csírázni és szépen kifejlődni egy növény. Valamilyen mag kerülhetett véletlenül az agyagba (ráadásul egy Vénusz-szobor másolatával történt mindez). Ez adta az ötletet a szombathelyi tárlathoz is, ahová ezúttal a címadó gondolat atyjának, Jack Schultz ökológusnak a portréját is megmintázta. Nos, a fej szokás szerint széthullott, a szándékosan elrejtett mag most viszont nem csírázott ki. Megjelent ugyanakkor a penész; kissé új értelmet adva a hírességek (üres) ígéreteinek és a mi hozzájuk fűzött reményeinknek. De a Lassú állatok kiállítás egészének is; túl a növényeken, vajon milyen viszonyban vagyunk a gombákkal..? Talán egyszer ez a kérdés is megér egy tematikus tárlatot.

MEGOSZTÁS

KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK