Lengyel plakátművész alkotásai a múzeumban

"Reflexiók" a világban zajló eseményekről

Mirosław Rymar lengyel grafikusművész plakátjai pont ilyenek. A Zalaegerszeg testvérvárosából, Krosnoból érkezett művésznek a napokban nyílt kiállítása a Göcseji Múzeum galériájában. A tárlat a krosnoi Kézműves Múzeum jóvoltából érkezett a megyeszékhelyre. A két intézmény huszonkét éve (a két település testvérvárosi szerződéskötése óta) áll szakmai kapcsolatban egymással. A partnerség jegyében sok lengyel alkotó állított már ki városunkban, és zalaegerszegi művészek is többször vendégeskedtek Krosnoban. Legutóbb Németh János keramikusművész, de Frimmel Gyulának és Horváth Lászlónak is nyílt már Lengyelországban tárlata.

Mint az a mostani kiállításmegnyitón elhangzott: az elmúlt időszakban két ember munkáján múlt ez az intenzív kulturális kapcsolat. Lengyel részről Ewa Mankowska, a krosnoi múzeum volt igazgatója, a helyiek közül pedig dr. Kostyál László művészettörténész, tudományos igazgató szervezték a két város művészeti találkozóit. Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának vezetője reméli, hogy ez a baráti kapocs továbbra is megmarad. A krosnoi múzeum új igazgatója, Marta Rymar garancia erre, annál is inkább, mert a plakátművészettel bővülni látszik a paletta. Eddig ugyanis főleg textilművészek érkeztek Zalaegerszegre a lengyel testvérvárosból.  

Az eseményen jelen volt Marta Rymar is, aki megköszönte a meghívást, és hogy itt is bemutathatják a páratlan anyagot. A lengyel delegációt Gecse Péter, Zalaegerszeg alpolgármestere köszöntötte. Kiemelte: mindkét város gondot fordít a kultúrára, legyen szó kortárs művészetről vagy hagyományőrzésről. A plakátok mindennapi életünk társai, még ha ezt nem is vesszük mindig észre. Tudat alatt azonban magunkkal visszük jelentésüket. A mostani műveket világunk nyomasztó társadalmi és politikai eseményei inspirálták. Elgondolkodtatnak, de segítenek is az útkeresésben – tette hozzá.

Mirosław Rymar műveit dr. Kostyál László ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Mint mondta, a plakátok a 19. század közepétől váltak uralkodóvá a nyomtatott sajtóval együtt, főleg a városi kultúrában. Kellett hozzá a technikai fejlődés, vagyis a sokszorosító eljárások elterjedése. Eleinte kereskedelmi és reklám céllal készült plakátok árasztották el az utcákat. A művészi szempont sokáig másodlagos volt, talán a szecesszió hozott áttörést e téren. A 20. század eleje aztán új tartalmat adott a plakátnak; megjelentek a politikai témák. Később pedig az autonóm művészet felé mozdult el a plakátkészítés, melynek már sem kereskedelmi, sem direkt politikai üzenete nem volt.

Kostyál László hozzátette: mindez akkor alakult ki, amikor a művészeknek nem volt lehetőségük dolgokat kimondani, de a plakátok a maguk burkolt és ütős üzeneteikkel, mégis egyértelműen fogalmazták meg az adott kor társadalmi problémáit. Az 1950-es évektől kezdve ez tette világhírűvé a lengyel plakátművészetet, de mindez elmondható az 1970-es, 80-as évek hazai alkotásairól is.

Havasi Bálint, Marta Rymar és Mirosław Rymar

Mirosław Rymar már egy új korszak stílusát képviseli. Mint az a kiállításon is látható, sok problémára világít rá: környezetszennyezés, háború, terrorizmus, fegyvercsempészet, emberi kapcsolatok elidegenedése. De a fogyasztói társadalom negatív hatásaira is. A TV egy kaloda, a mobiltelefon guillotine, a slusszkulcs meg be tudja kapni az ember kezét. A tárlat egyik különlegessége az a plakátsorozat, melyen az egyes országokhoz kapcsolódó jelképek, sztereotípiák jelennek meg, ám úgy hogy terrorista fenyegetettséggé alakulnak. Fegyverek, lövedékek rajzolják ki az országokra jellemző, sokak által ismert motívumokat, szimbólumokat.

Az alkotó e szókimondó, lényegre törő művekkel kapcsolatban elárulta: egyik sem megrendelésre készült, teljesen autonóm plakátművészetről van szó. A tárlat címe nem véletlenül „Reflexiók”, hiszen a korunkban zajló társadalmi, politikai, jelenségekre, negatívumokra reflektál. Néhol bizony harsányan, ám annál több humorral fűszerezve – tehetjük hozzá. Az országokat ábrázoló sorozatát a párizsi terrorcselekmények ihlették. Eredetileg nem tervezett sorozatot, de rájött, hogy a világ már nem feltétlenül biztonságos hely, így 15 alkotás született ebben a témában.

Ahogy a kiállítás ajánlójában is olvasható, Rymar művészete nem ismeri a megalkuvást, állításai szókimondók, sokszor talán nyersek is. A rá jellemző formai megoldások – a sziluettek, a letisztult formák, a színfoltok használata – viszont közvetlenné és érthetővé teszik művei üzenetét.

A kiállítás három hétig látogatható, melyhez kísérőrendezvények, tárlatvezetések is kapcsolódnak.