2021.05.09., vasárnap - GergelyZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Metszetek és párhuzamos valóságok (Videóval)

2021. május 03. hétfő, 20:41
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: 8.01 galéria
A rajzolás tevékenységéből indult el egész pályafutása. Dús László szakkörében kezdett, sőt onnan számítja végleges elköteleződését a képzőművészet felé. A festés kevésbé vonzotta, ám a „szöszmötölősebb” grafikai irányzatok igen.

 Frimmel Gyula online kiállítása a 8.01 galériában

Hogy a grafika mit is jelent pontosan, azt kevesen tudják, éppen ezért ezzel a magyarázattal indította Frimmel Gyula a tárlatvezetést saját kiállításán. „A rézborzoló” című tárlat a ZAZEE Kulturális Egyesület 8.01 online galériájában nyílt meg; mégpedig egy teljesen virtuális, kifejezetten erre a célra tervezett térben. A grafikusművész harminc évig volt az Ady Endre művészeti iskola tanára, számtalan egyéni és csoportos kiállításon vett már részt itthon és határon túl is. Mint mondta, ez az online kiállítás és online tárlatvezetés kicsit új és szokatlan műfaj számára, ám örült a lehetőségnek.

Mindjárt az elején leszögezte: arról nem szeretne beszélni, hogy mit gondolt a művész (vagyis ő maga alkotás közben), mert szerinte ez annyira nem fontos. Inkább azt meséli el, hogy technikailag hogyan jönnek létre alkotásai. A grafika egy sokszorosító eljárás, a fa- és a rézmetszet, valamint a rézkarc elterjedésével vált népszerűvé. A grafikus nem papíron dolgozik (azon maximum vázlatokat készít), hanem nyomólemezen. A lemez felületét mélyíti, borzolja, majd festi és visszadörzsöli, így rajzolódnak ki a különböző minták és árnyalatok. A részletek fontosak a grafikákban, ezért a kiállítóterekben általában nagyító is van a műtárgyak alaposabb szemrevételezéséhez. Jó, hogy ezt a nagyítási technikát a 8.01 galéria online tárlatán is sikerült megvalósítani.

De mi az a „rézborzoló”, amire a kiállítás címe is utal? A művész elárulta, hogy ezt a kifejezést még a kilencvenes években Böröcz Nándor újságíró írta le egy róla szóló cikkben, ami nagyon megtetszett neki. A szó tulajdonképpen arra a mezzotinto technikára utal, amit Frimmel Gyula előszeretettel használ. Magyarul borzolást jelent ez az olasz eredetű, ám nemzetközi kifejezés. (Egy speciális eszközzel, a himbavassal borzolják fel a lemezt, ami leggyakrabban rézből készül.) A „mezzo” szó pedig a középtónusra, középárnyalatok hangsúlyosságára utal. Ez a grafikai eljárás ugyanis hihetetlen tónusárnyalatokat tud visszaadni. 

Frimmel Gyula ezenkívül hagyományos rézmetszeteket sőt linómetszeteket is készít. (A rézmetszethez finomabb vésőket használ, és átgondolt munkával alakítja ki egy-egy kép vonalstruktúráját.) Sokszor vegyíti is az eljárásokat; így olyan hatást ér el, mintha a kép részletei nem egy síkon lennének. Tulajdonképpen párhuzamos valóságokban gondolkodik, s a nézőben is valami ilyesmi fogalmazódik meg a kész mű láttán.

A kiállításon mutatott is példákat az egyes technikákra az alkotásai közül. Bemutatta a Bajusz című vörösrézlemezre készült nyomatát (ami szép példája a borzolásnak), de mesélt a Lány gyöngy fülbevalóval című képéről is, amit egy híres Vermeer festmény ihletett. Az eredeti művet próbálta átültetni a mezzo-technikára, ám úgy, hogy egy teljesen új és saját kompozíció szülessen. Ezért a sokak által ismert és kedvelt női portrét kitalált tárgyak köré helyezte. Azt is elárulta, hogy a Békuci című tavaly készült képe egy játékos alkotás, ami a Békakirály mesére is utal. A mű jó példa a vegyes technikára és a különböző (fekete-fehér) tónusok megjelenítésére.

A sokat emlegetett mezzotinto technika már az 1600-as évektől létezik. Frimmel Gyula azt mondta, hogy ennek ellenére attól mindig idegenkedett, hogy csak úgy egyszerűen leutánozza a korabeli eljárást. Nem szeretne ugyanis afféle barokk rézmetsző lenni. Inkább egyediségre és a technika újragondolására törekszik. Szereti, ha látszólag egymáshoz nem tartozó motívumok kerülnek egy képre. A magyarázatot pedig rábízza a közönségre, vagy a szakemberekre, netán a pszichológusokra. A művész azt is elárulta, hogy fontos neki a címadás, de nem abból a szempontból, hogy hozzásegítse a nézőt a helyes megfejtéshez, hanem mert – az emberekhez hasonlóan – egy műalkotásnak is kijár, hogy neve legyen. Az alkotó aztán a kész művet elengedi, hadd menjen az a saját útjára. 

A Frimmel Gyula kiállítása május 20-ig a 801.zazee.hu​​​​​​​ linken érhető el.

 

Az online tárlatvezetés pedig az alábbiakban visszanézhető:

 

 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK