Kötetben az összetartozás elmúlt 20 éve

Jubileumot ünnepeltek a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaságok

Balaicz Zoltán polgármester köszöntőjében felidézte, hogy Zalaegerszeg első testvértelepülésével, Marosvásárhellyel 1996. október 22-én jött létre a hivatalos kapcsolat. Néhány évvel később, 2000-ben lelkes marosvásárhelyi polgárok részvételével, és Cseh Gábor elnök vezetésével pedig létrejött a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság. Olyan gondolatok mentén, mint a közös múlt, a keresztény hit, a nemzeti hagyomány, az emberek közötti barátság, a megértés, egymás értékeinek tisztelete. A testvéri kapcsolatot egy ennél is erősebb kötelék alakította, utalt a polgármester a „2004. december 5-ei, gyászos emlékű, a határon túli magyarság kettős állampolgárságáról szóló, az akkori politikai élet által beszennyezett népszavazásra”. Ezt követően a város akkori polgármestere, dr. Gyimesi Endre kezdeményezte, hogyha már magyar állampolgárság nem adható, fogadják jelképesen Zalaegerszeg tiszteletbeli polgáraivá Marosvásárhely lakóit.

Egy nemzetet nem országának területe, hanem a szellemisége tesz naggyá, folytatta gondolatmenetét Balaicz Zoltán, hangsúlyozva, hogy a nemzetben gondolkodó magyar emberek egységére és hűségére most is szükség van. Meg kell védeni a magyar szellemiséget, nemzeti összefogással, ami mi magunk vagyunk! Ezt jelképezi a Városháza erkélyén lobogó székely zászló, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság, itthon pedig a Zalaegerszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság, amely a nálunk második otthonra lelt erdélyi születésű magyarokat is tömöríti. Megőrizve és erősítve egymás kultúráját, művészetét, hagyományait és értékeit, mondta köszönetképpen a polgármester.

A folytatásban Szucher Ervin, a Juventus Kiadó vezetője valamint a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör, Zalaegerszegért díjas elnöke beszélt a kötet születéséről. Cseh Gábor elöljáróban azt mondta, Trianon nemzeti történelmünk egyik legszomorúbb emléke, ami nekik, erdélyi magyaroknak különösen fáj, hiszen 101 évvel ezelőtt elszakították őket szeretett anyaországuktól. „101 éve elkeseredett küzdelmet folytatunk anyanyelvünk, kultúránk, hagyományaink, magyarságunk megőrzéséért”, mondta, utalva a sajnálatos eseményekre, melyek közül a legfrissebb, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség Batthyáneum könyvtárát véglegesen a román államnak ítélte a Legfelsőbb Bíróság. Hangsúlyozta, tehetnek bármit, de őket nem lehet megfélemlíteni és végleg beolvasztani a már többségi román nemzetbe. Az Összetartozunk című kötetre rátérve azt mondta, a baráti kör és testvéri kapcsolat két évtizedét összefoglaló kiadványban csodálatos írások vannak. Köztük korábban megjelent sajtómegjelenések, amelyek többek között a két város kulturális csoportjainak marosvásárhelyi illetve zalaegerszegi előadásairól számolnak be. Mielőtt részleteket olvasott volna fel a kötetből, azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évtizedben olyan szoros kapcsolat alakult ki, ami minden bizonnyal tovább fog élni.

Dr. Hóbor Erzsébet, Zalaegerszeg díszpolgára, a Zalaegerszeg–Marosvásárhely Baráti Kör alapító elnöke úgy fogalmazott: az elmúlt több mint 20 évünk a hitről, a reményről és a szeretetről szólt. Az elejétől hittek abban, hogy a kapcsolat nem csupán az önkormányzatokra, a képviselő-testületekre terjed ki, hanem a két város intézményeire valamint lakosságára is. Életre szóló barátságok alakultak ki a családok, emberek között, akik nem tekintették kihívásnak a köztük lévő 800 kilométeres távolságot. Mint mondta, számára a MAZA (Marosvásárhely–Zalaegerszeg) és a ZAMA (Zalaegerszeg–Marosvásárhely) baráti társaságok olyanok, mintha ikrek lennének. A számos rendezvény, az együtt eltöltött idő csak erősítette ezt a testvéri kapcsolatot az elmúlt időszakban. Ennek megkoronázásaként élte meg a 2006-ban ajándékba kapott kis székely kaput (amit a Vizslaparkban helyeztek el), és rá egy évvel azt, amikor ők vittek viszonzásképpen egy Göcseji haranglábat Marosvásárhelyre.