Hagyomány és közösség a Sohollári-völgyben

Megtartották a Zalai Vadászati Évadnyitót, Hubertus-mise nyitotta a programot

A napot hagyományosan a Hubertus-mise nyitotta, melyet dr. Udvardi György érsek celebrált. A szertartást követően dr. Nádor László, az Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezetének elnöke köszöntötte a vendégeket. Beszédében hangsúlyozta: a vadászat egyik legnagyobb kihívása napjainkban a társadalmi megítélés.

– Átalakul a világunk, és ezzel együtt a vadászok megítélése is. Sokan kritizálják a szakmát, ezért kötelességünk bizonyítani, hogy a vadászat szükséges és hasznos tevékenység – fogalmazott az elnök. Hozzátette: a vadászok feladata a természetre bízott értékek felelős kezelése, hogy a jövő generációi is találkozhassanak gímszarvas bikákkal.

Az elnök kitért a hivatásos vadászok nehéz helyzetére is, rámutatva: a pályára belépő fiatalok gyakran a kedvezőtlen anyagi körülmények miatt hagyják el a szakmát, miközben a sportvadászat népszerűsége töretlen, Zalában is évente több százan tesznek vizsgát.

Az esemény kiemelt mozzanata volt, amikor dr. Nádor László átadta a Hubertusz Kereszt gyémánt fokozatát Takács Árpád Józsefnek, a Szévíz Völgyi Vadásztársaság elnökének. A több mint négy évtizede aktív vadász a vérebtenyésztés és a vadászkutya-bemutatók terén végzett munkájával, valamint közösségépítő és hagyományőrző tevékenységével vívott ki országos és nemzetközi elismerést.

A megnyitó ünnepségen harminc vadász tett ünnepélyes fogadalmat. Az új tagokat Prof. Dr. Faragó Sándor, a Soproni Egyetem rector emeritusa avatta. Beszédében kiemelte: a vadászvizsga nemcsak tudást ad, hanem felelősséget is, hiszen a vadgazdálkodás aktív részvételt igényel. Hangsúlyozta a zalai gímszarvas-állomány megőrzésének fontosságát, valamint a fiatalok és idősebb vadászok közötti tudásátadás szükségességét.

Az idei évadnyitó különlegessége volt, hogy első alkalommal avattak vadászíjászokat is. Kovács Zoltán, a Magyar Vadászíjász Egyesület titkára elmondta: 1993 óta legális Magyarországon a vadászíjászat, és eddig közel kétezren szereztek engedélyt. Most Zalaegerszegen is megtartották a képzést és vizsgát, amelyen 13 indulóból 12-en sikeresen helytálltak. – Ez az egyik legnehezebb vadászati mód, hiszen a vadat 20 méteren belül kell megközelíteni, ami rendkívüli türelmet és felkészültséget igényel – hangsúlyozta a titkár.

Az ünnepélyes avatást követően a résztvevők megemlékezést és koszorúzást tartottak a Hét Vezér Emlékhelynél és a zalai vadászok Emlékfájánál. A Zalaegerszegi Városi Fúvószenekar közreműködésével felcsendült a Himnusz, majd koszorút helyeztek el a Zalaerdő Zrt., a Vadászkamara, valamint a vadászszövetségek képviselői.

Az eseményen részt vett Vigh László országgyűlési képviselő, Rétvári Róbert, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke és Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere is.

A hivatalos részek után a közönség változatos programokkal találkozhatott: vadászíjász és solymász bemutatók, a magyar vizsla megismertetése, fotókiállítás, lövészeti lehetőségek, valamint kézműves foglalkozások és légvár színesítették a kínálatot. A gasztronómiai élményekről vadpörköltek, lángos, kürtőskalács és a Zalaerdő Zrt. főzőüstjeinek kínálata gondoskodott. A nap zárásaként a gyerekek és családok nagy örömére az Alma együttes adott koncertet.