Kamarák háza: miért lett a vörös kő helyett csiszolt mészkő?

Évzáró ülést tartott a zalaegerszegi Városvédő Egyesület

A Göcseji Múzeumban rendezett évértékelő összejövetelen részt vett Méhesné Tatár Eszter főépítész is. Az egyesület elnöke, Czeglédy András röviden vázolta a 2024-es eseményeket; a pozitív változásokat éppúgy, mint a szerintük kevésbé sikerült városi fejlesztéseket, felújításokat.

Méhesné Tatár Eszter és Czeglédy András; háttérben a kivetítőn a Mérlegház fotója

Többek között elmondta: három pozitív és örömteli változásról tud beszámolni. Az egyik a piac mögötti Mérlegház visszaépítése, ami már egy bő évtizede húzódott. Az eredménnyel összességében elégedett a civil szervezet, bár azt sajnálják, hogy nincs funkciója az épületnek, és hogy kevés a zöldfelület a Mérlegház körül. Szintén örülnek annak, hogy a Ruhagyár építése és várható kivitelezése jól halad. Ezzel megmenekül az értékes főépülettel rendelkező ipari létesítmény, hiszen az eredetihez hasonló stílusban építik át loftlakásokká. A Platán sornál maradva az is pozitív, hogy ugyanez a cég az egykori tejüzem területét is fejleszti, megtartva (felújítva) több itt álló régi épületet is. A városvédők elégedettek a kaszaházi tó felújításával is. A Zala-híd, az alatta lévő kerékpáros pihenő és a kitisztított tó egy rendezett, kulturált Zala-part benyomását kelti, ahová érdemes kimenni egy-egy kirándulásra – hangzott el.

Az ülésen szóba került az is, hogy bár sok helyi építészeti érték megújult, vagy felújítás alatt áll (például a Zrínyi Miklós Gimnázium, Ady utca 6. és 10. számú lakóházak), nem minden rekonstrukció sikerült jól a városvédők szerint. Már korábban is kifogásolták például a Petőfi utcai kamarai székház megújítását, hiszen az épület korábbi jellegzetességei, karaktere (a vörös homokkő burkolat) eltűnt. 

Homokkő helyett csiszolt mészkő került a kamarai székház homlokzatára

Az ülésen jelen lévő Méhesné Tatár Eszter főépítész ezzel kapcsolatban elmondta: a felújítás megítélése, véleményezése szubjektív dolog. Hangsúlyozta, hogy a hiedelmekkel ellentétben az iparkamara székháza sosem állt helyi védettség alatt, és még várományosként sem került fel soha a listára. Így a felújításnál nem kellett ehhez köthető kritériumoknak megfelelni. Tudomása szerint a tulajdonos szerette volna megőrizni a vöröskő burkolatot, lábazatot de a szakmérnöki vélemény szerint a pince vizesedése miatt annyira porózus lett a kő szerkezete, hogy ennek megújítása nem volt lehetséges, és inkább új anyagot, vagy egyszerű vakolt felületet javasolt a jelentés. Az épület patinája ez utóbbinál többet érdemelt, ezért döntöttek úgy, hogy a korábbi kerítésfelújítás stílusához igazodva, csiszolt mészkő kerüljön a vöröskő burkolat helyére. A főépítész szerint ez félsiker, jobb, mint a sima vakolt felület, és összességében esztétikus lett a ház.

Az ülésen Czeglédy András azt is megjegyezte, hogy a Covid-járvány óta az egyesület nem kap kellő időben értesítést a várostól a nagyobb fejlesztésekről, vagy az értéket képviselő épületek felújításáról. Reméli, hogy a jövőben ez változik, és nem érik őket további meglepetések.