2022.08.11., csütörtök - Zsuzsanna, TiborcZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Várostörténeti séta a fények körül

2018. augusztus 19. vasárnap, 12:14
Szerző: -pet; Fotó: pP
Zalaegerszeg esti fényekben címmel várták egy hangulatos, nyáresti sétára az érdeklődőket augusztus 18-án, a Tourinform Iroda és a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület szervezésében. A program nemcsak a városközpont nevezetes épületeit mutatta be a résztvevőknek, hanem szó esett a helyi villanyvilágítás kiépítéséről, és az azt övező vitákról is.

A Mária Magdolna Plébániatemplom előtt összegyűlt csoportot Háry Klára idegenvezető kalauzolta. Az esti fények kigyúlása után elhangzott: Magyarországon először Temesváron volt villanyvilágítás 1884-ben, majd az azt követő években az ország többi városában is megjelentek a modern utcai fények. Nagykanizsán 1892-ben, Budapesten 1893-ban, Zalaegerszegen ehhez képest viszonylag későn, 1905-ben kezdték meg a tárgyalásokat a villanyvilágításról.

Közvilágítás-fejlesztés a századelőn

Heves közéleti vitákat követően az első lámpák 1906-ban gyúltak ki. Az akkori képviselőtestületi tagok fele ugyanis kezdetben nem támogatta a korszerűsítést; mondván az túl költséges, inkább más célokra kellene a város pénzét költeni. Várhidy Lajos polgármester igyekezett meggyőzni a testületet arról, hogy a villanytelep létesítése és a világítás bevezetése hosszú távon hasznot hoz a városnak, hiszen az áram bevételt termel, így a beruházás költségei megtérülnek. A képviselők többsége végül megszavazta az indítványt, a polgármester pedig megállapodott a Ganz-gyárral a világítás kiépítéséről és üzemeltetéséről. 1905 őszén megkezdődött a Városi Villanytelep (a mai Petőfi-iskola helyén) felépítése, ami a következő évben már működni is kezdett.

Első körben a vármegyeházát (ma törvényszék), a nagytemplom környékét és a mai Kossuth Lajos utcát világították ki. Eleinte fa kandeláberek létesültek, melyeket 1912-ben díszesebb vaslemez oszlopokra cseréltek. (A ma látható belvárosi villanyoszlopokat ezek mintájára tervezték.) A villanytelep egészen a ’30-as évek elejéig működött, ezt követően Zalaegerszeg is az országos hálózatra kapcsolódott, ezért funkcióját vesztette. A telep helyén 1935-ben a Polgári Fiúiskola épült fel.

A sétán – mely a Deák téren, majd a Kossuth- és Kosztolányi utcán folytatódott – az is szóba került, hogy természetesen a villanyvilágítás bevezetése előtt sem volt teljes sötétség a város utcáin. Már 1832-ben született egy olyan rendelet, hogy biztonsági okokból ki kell világítani a vármegyeházát és annak környezetét. A mai Deák térre akkor 13 kandelábert helyeztek ki; a világítás „alapanyagát” a repceolaj biztosította. Télen például este 5 órától reggel 5 óráig kellett égnie a lámpáknak. A repcét később petróleumra cserélték, és bővült a megvilágított utcák száma is. Ezt a világítási formát váltotta fel aztán a 20. század elején, az akkor még egyenáramú villanyvilágítás.

 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK