A törvényszéki emésztőgödör titkai

Dr. Vándor Virág, a törvényszék sajtószóvivője arról tájékoztatott, hogy a szigetelési munkák közben, az épület Deák tér felőli oldalán, egy téglával kirakott, boltíves csatorna részlete bukkant elő. A munkát régészeti szakfelügyelet is kísérte, ennek során kiderült, hogy a csatorna 7,5 méter hosszan vezet a Deák tér alá, ahol aztán egy 3x4 méter nagyságú, téglából kirakott boltíves helyiségbe torkollik. A helyszínen jelen voltak a Göcseji Múzeum régészei – Simmer Lívia és Eke István – akik szerint az építésmód, a téglák, valamint a helyiségben talált kerámiák arra utalnak, hogy a 19. század végi, 20. század eleji épülethez tartozó emésztőgödörről és az onnan kivezető csatornáról van szó.

 Múzeumok éjszakája bírósági programokkal

Simmer Lívia és Büki Ágnes, a Göcseji Múzeum munkatársai elhelyezik az emésztőgödörben talált tárgyakat a törvényszék vitrinjébe

Simmer Lívia sajtóközleményéből többek között kiderül: a szennyvíz, a hulladék, valamint az emberi és állati ürülék kezelése a 19. század közepéig alig különbözött a középkori állapotoktól. Míg a rómaiak szennyvízelvezetéssel rendelkező nyilvános illemhelyeken ücsörögtek egymás mellett, a középkor embere ott könnyített magán, ahol tudott. Otthon bilit, vödröt használtak, melyek tartalmát általában az utcára löttyintették. A lehajtható fedelű, vízöblítéses illemhely 1589-ben született meg Angliában. A WC, azaz water closet innen terjedt el fokozatosan Európa-szerte. Magyarország az első vécéjét Széchenyi István cenki kastélyában találjuk.

Emésztőgödör a bíróság alatt

A modern köztisztasági infrastruktúra kiépítése csak a 19. század második felében indult meg, a szakemberek szerint ennek eredménye lehet a törvényszék épületéhez tartozó csatorna és emésztőgödör is. Érdekes, hogy a téglacsatorna a mai épület falába már nincs bekötve, ezért a régészek úgy látják, hogy használata valószínűleg a „Törvényház” 1908-1909-es átépítése során szűnhetett meg. Vagyis a 20. században már nem funkcionált.

Az emésztőgödörből előkerült – és a Múzeumok éjszakáján bemutatott – tárgyak (19. századi kancsók és fazekak) valószínűleg már eleve hulladékként kerültek a funkcióját vesztett emésztőbe. A kerámiáknak nincs régészeti értéke, hiszen a 19. századból valók, ám várostörténeti és néprajzi szempontból mégis fontos, hogy előkerült az emésztőgödör, benne a leletekkel.

A törvényszék folyosógalériájában izgalmas dokumentumokból láthattak kiállítást az érdeklődők

Ami a Múzeumok éjszakájának további programjait illeti: a Göcseji Múzeum felújítása miatt idén a Zalaegerszegi Törvényszék volt a Múzeumok éjszakája eseménysorozat központi helyszíne. Június 22-én, 18 órától ingyenes programokkal várták az érdeklődőket. Nyitásképpen dr. Sorok Norbert, a törvényszék elnöke tartott bírósági sétát és tárlatvezetést. Majd egy különleges színdarabot láthatott a közönség. A Hevesi Sándor Színház művészeinek közreműködésével Nekem nem imponál! címmel egy humoreszket mutattak be, melyet Mihály Péter rendezett. A történet a törvényszék Bírósági históriák című kötetének egyik megtörtént esetét dolgozta fel. Az est során bíróságtörténeti kiállítás és fotózkodás is várta a látogatókat. Korhű ruhákban, illetve a tárgyalótermekben is lehetett szelfizni. Sőt, a Büntetésvégrehajtási Intézet a Nyitott Igazságügy program keretében – a tavalyihoz hasonlóan – egy stilizált börtöncellát is berendezett a bíróság és a börtön „határán”.

A Múzeumok éjszakájához néhány „felvezető programmal” csatlakozott a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár is: a Deák téren „élő” társasjátékkal (Malom és Ki nevet a végén?), valamint retro zenékkel, kiállítással és kézműves foglalkozással készültek.

Az éjszaka folyamán szintén nyitva tartott a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum is, ahol többek között tárlatvezetéssel, kincskereséssel és szabadtéri retro mozival szórakoztatták a betérőket.