2020.08.05., szerda - KrisztinaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

A zalaegerszegi képzőművészet ünnepe

2020. július 02. csütörtök, 19:41
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Már tavasszal megjelent, ám a koronavírus-járvány miatt csak most mutatták be hivatalosan a Képzőművészet Zalaegerszegen című albumot. Mint arról lapunkban már korábban beszámoltunk, dr. Kostyál László művészettörténész és Seres Péter fotográfus két évig zajló közös munkája nyomán készült el az impozáns kiadvány, mely a 19. századtól napjainkig mutatja be a városban született, vagy itt élő és alkotó, illetve innen elszármazott művészeket.

A város Dísztermében rendezett kötetbemutatón Balaicz Zoltán polgármester köszöntötte a két szerkesztőt, és az eseményen megjelent képzőművészeket. Mint fogalmazott: Zalaegerszeg mindig is olyan város volt, mely büszke művészeire, jól reprezentálja ezt a szellemiséget a most megjelent könyv is.

 Hiánypótló kiadvány a helyi alkotókról

A kötet nem előzmények nélkül való, hiszen Seres Péter a város első írásos említésének 770. évfordulójára már szerkesztett egy várostörténeti képes albumot. Ezt követően fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy jó lenne egy olyan kiadvány, mely csak a helyi művészeket mutatja be. Az ötlettel aztán felkereste a polgármestert is. Az album végül egy TOP-os pályázatnak köszönhetően jelenhetett meg; 364 oldalon, 1000 példányban, összesen 71 zalaegerszegi, vagy a városhoz valamilyen formában kötődő képzőművészt bemutatva. Az apropó pedig – az előzményeket tekintve – lehet Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá válásának idei, 135. évfordulója is.

Seres Péter, Balaicz Zoltán és Kostyál László a könyvbemutatón

A kiadvány tartalmazza az alkotóművészek életrajzi adatait, egy rövid művészettörténeti értékelését, valamint a legjellegzetesebb művek fotóját. Utóbbiak túlnyomó többségét Seres Péter készítette. A fotográfus elmondta: a zalaegerszegi képzőművészet ünnepe ez a könyv. A borító pedig egy igazi kuriózum, hiszen a 71 alkotó egy-egy művének részletéből látható egy mátrix: a kiragadott részek „összeillesztéséből” tulajdonképpen egy közös alkotás született. Seres Péter úgy fogalmazott: ennyi ember és ennyi korszak bemutatásánál nem volt egyszerű kitalálni a könyv szerkezetét és terjedelmét sem. Vagyis, hogy miképp mutassák be hatékonyan az egykor itt élő, vagy a jelenleg itt alkotó művészek munkásságát. Végül az a megoldás született, hogy nem a hagyományos ábcé sorrendben, hanem születésük éve szerint kerülnek a kötetbe. Elkerülve így azt, hogy egy 19. századi alkotó után, egy mostani fiatal művésszel találkozzunk a lapokon, és fordítva. A kötet így az 1875-ös születésű Léránt János festőművész munkásságával indul, és az 1991-ben született Agg Lili festőművészről szóló sorokkal fejeződik be.

Az album bevezetéseként dr. Kostyál László tanulmányát olvashatjuk, aki – mint azt a bemutatón elmondta – a polgári értelemben vett képzőművészetet vette alapul. A helyi művészeti életet pedig három nagy korszakra osztotta: az első az 1900-1945 közötti éveket, a második az 1945-1990 közötti időszakot, a harmadik pedig a rendszerváltozástól napjainkig terjedő évtizedeket foglalja magába. Mint fogalmazott: az alkotók pályafutásán túl, próbálta bemutatni a művészeti élet keretit és feltételeit is.

A idei Zalaegerszegi Szalon nyertese, Gombos Zsófi festőművész is kézhez kapta a kötetet

Bár a 71 művészt jelen tudósításban lehetetlen lenne felsorolni, összességében dicséretes, hogy nemcsak a festészet, a szobrászat és grafika képviselteti magát a kötetben, hanem az iparművészet/formatervezés és a tűzzománc is (többek között Lepsényi Imre és Németh Klára személyében). Bár már ezen a ponton érezhető némi hiányosság, hiszen például Nagy Szilvia képzőművész nem került a kötetbe. (Azt maguk a szerkesztők is elismerték, hogy ha most kéne összeállítani a könyvet, újabb nevekkel bővülne lista.) Az albumot lapozva kissé az is zavaró, hogy külön fejezetbe tették az itt élő és alkotó művészeket, és azokat, akik már elszármaztak a városból (utóbbiak így jóval kevesebb oldalon is mutatkozhatnak be). Hogy mi alapján dőlt el, hogy ki számít „elszármazottnak”, az azonban nem minden esetben világos. Hiszen például Dús László képzőművész – aki 1974-től az Egyesült Államokban, jelenleg pedig Budapesten él –, valamint Ernst András – aki nagykanizsai születésű művészként néhány évig tanított csak a városban, majd Pécsre költözött –, a „helyiek” közé került. Ezzel szemben mondjuk Borbás Helga, aki ugyan pár éve Bécsben él, ám festményeivel rendszeresen jelen van az itteni csoportos tárlatokon, vagy Gyerák Petra, aki nagyjából 20 kilométerre lakik Zalaegerszegtől viszont az „elszármazott” fejezetbe sorolódott.

Az összes alkotó ugyan nem tudott jelen lenni, de sok könyvben szereplő művész részt vett a kötetbemutatón 

Ezektől eltekintve mégis hiánypótló könyv született, mely jól tükrözi az elmúlt több mint száz esztendő művészeti törekvéseit, és az aktuális irányzatokat. Ráadásul rengeteg kevéssé ismert, ritkán fókuszba kerülő, vagy elfeledett alkotó alakja bontakozik ki az olvasó előtt; és bizony sokszor mestermunkákat láthatunk tőlük.

A képzőművészet Zalaegerszegen című könyv kereskedelmi forgalomba ugyan nem kerül, ám a könyvtárakban bárki számára elérhető lesz. A Kvártélyház Kft. jegypénztárában pedig a készlet erejéig hozzáférhető. 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK