2024.07.14., vasárnap - Örs, StellaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Robotok a művészettörténetben és a tömegkultúrában

2024. május 27. hétfő, 16:02
Szerző, fotó: Pánczél Petra
A „magasművészet” és a popkultúra közötti átjárhatóságról szólt az Utóvéd – Képzőművészeti terepasztal-beszélgetések előadássorozat legutóbbi állomása. A Club PopUp Undergroundban rendezett esten ezúttal a Budapesten élő Soltis Miklós képzőművész volt az előadó, aki jelenleg doktorandusz hallgató a PTE művészeti karának doktori iskolájában.

Átjárás a magasművészet és a popkultúra között

Ha van magasművészet (high), akkor vajon létezik „alacsony” (low) is? – tette fel a kérdést bevezetésként. A válasz nem egyszerű, hiszen számos művészetmeghatározás létezik. Az előadó szerint a digitalizáció és a felgyorsult világ miatt sokszor összemosódnak a határok, így van átjárás a magasművészet és a popkultúra között, sőt egyáltalán nem baj, ha cserélődnek a „high” és a „low” elemek. Például ha a képzőművészetbe, filmművészetbe, irodalomba bekerül néhány popkulturális elem. Vagy fordítva; a hollywoodi tömegfilmek világába, netán a játékiparba szivárog be a magasművészet.

Tóth Norbert és Soltis MIklós

Elsőként Quentin Tarantino filmjeit említette, aki egyfajta átmenetet képez a független filmesek és a blockbuster között. Tarantino megújította a hollywoodi filmes közeget. Érzékenyítő dramaturgia jellemző rá, valamint kreatív történetvezetési formát emelt be alkotásaiba. Formailag ugyan hordoznak kliséket a filmjei, de áthatja őket egy olyan megközelítés, ami teljesen újszerűnek nevezhető a filmiparban. Művei magasabb szinten hatnak az érzékekre és a gondolkodásunkra, mint az átlagos tömegfilmek. 

Soltis Miklós a képzőművészetre áttérve arról is beszélt, hogy hogyan lehet a 20. századi futuristáktól a kortárs „géphús” traumákig eljutni. Itt a robotok, vagyis a mechanikus önműködő szerkezetek művészi és popkulturális ábrázolásáról szólt. Talán nem is gondolnánk, de a robotok nagyon is jelen vannak a művészettörténetben. Az első robotot például Leonardo da Vinci alkotta meg 1495 körül (a hadiipar számra). Magát a robot szót először a híres cseh író, Karel Čapek használta 1920-ban, a R.U.R című regényében. Azt megelőzően automatomnak nevezték az önműködő szerkezeteket. Izgalmas, ahogy az 1900-as évek első évtizedeiben a robot teret hódít az új század képzőművészetében: a futurista és a kubista képeken a mozgás és a modernizáció, vagyis egy átalakuló világ jelképei lettek. Az előadó megjegyezte: Jacob Epstein szobrászművész egyik 1915-ös műve kísértetiesen emlékeztet a Star Wars harci droidjaira.

Epstein robot-szerű szobrai...

A képlet viszonylag egyszerűen is leírható: megjelenik egy új technológia, vagy tudományos felfedezés, ezt lereagálja a magasművészet, ami hamarosan a popkultúrában is feltűnik. A robotok például reneszánszukat élték az 1960-as évek képregénykultúrájában is; utóbbi műfaj maga is egy átment a művészet és a tömegkultúra között. Az elmúlt évtizedekben a „biohorror” elméletek uralkodnak a filmek és más művészi ágak terén; folyamatosan keresve a választ arra, hogy mit jelent világunkra az ember és gép kapcsolata, netán keveredésére (példa lehet erre a Robotzsaru film, vagy a japán eredetű mangák, animék egyes fajtái). De a művek egyik fő kérdése az is, hogy a gépek korszakában vajon mi lesz a lélekkel.

Az előadás során természetesen szóba került a popart legendás alakjának, Andy Warhol-nak a munkássága. Hiszen ő volt az, aki jellegzetes „pop” témákat, banális hétköznapi dolgokat emelt be a magasművészet szférájába. Így lett mára a művészettörténet része a Campbell cég 32-féle ízben gyártott leveskonzerve. Az étel az amerikai háztartások alapkellékének számított az ötevens-hatvanas években. Warhol (aki rendszeresen fogyasztotta ezt a terméket) mind a 32 konzervváltozatot megfestette. Később pedig – miután alkalmazni kezdte a szitanyomat technikáját – sokszorosította is a képeket. Utalva a termék sorozatgyártására.

... és a Star Wars droidok (képek forrása Internet)

Soltis Miklós az est folyamán a street art és a graffitik világáig is eljutott; hiszen az utcaművészetben is gyakran tetten érhető a popkultúra és a magasművészet összefonódása, egymásra hatása. Sőt mint kiderült, még egy hétköznapi gördeszka felülete is szolgálhat „festővászonként”. 

A Tóth Norbert képzőművész által életre hívott Utóvéd sorozat folytatódik: június 6-án Vajda Lajos festőművész munkásságáról (előadó Kovács László művészettörténész), június 20-án pedig a víz és a művészet kapcsolatáról (előadó Tánczos György festőművész) lesz szó.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK