2024.03.29., péntek - AgusztaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Világnapok bűvöletében

2021. április 27. kedd, 20:16
Szerző: Pánczél Petra
Az elmúlt hét bővelkedett világnapokban, bár tulajdonképpen ez majdnem minden hétről elmondható, hiszen szinte már mindennek (legyen az tárgy, élőlény, vagy akár szemléletmód) van nemzetközileg jegyzett napja. Egy részük tényleg komoly és fontos dolog, a többi meg sokszor totális idiótaságnak tűnik.

Műemlékek, fokhagyma, föld napja

Mert minek például a fokhagymának világnap? Vagy nem is olyan elvetemült gondolat megemlékezni róla? Összefoglalónkból ez is kiderül. 

Fókuszban az épített örökség

Április 18-a már hosszú évtizedek óta a műemléki világnap. Az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites, vagyis az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete) 1983-ban határozta el, hogy minden esztendőben ezen a napon hívja fel a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára. Mondván: a Föld valamennyi természeti és kulturális kincse az emberiség közös öröksége, amelynek megőrzése és védelme közös feladat. A kezdeményezéshez évről évre több ország csatlakozott, így mára már tényleg világméretű eseménnyé nőtte ki magát ez a nap. A járvány előtti években ilyenkor rendszeresen szerveződtek különféle előadások, épületbejárások, városi séták. Itt Zalaegerszegen is mindig többféle programmal emlékeztek meg a kulturális intézmények egy-egy fontos épületről.

Díszvilágítást kapott a kvártélyház udvara

Idén – a tavalyihoz hasonlóan – a veszélyhelyzet miatt csak képzeletbeli sétákra, virtuális kirándulásokra volt lehetőség. Meg esetleg arra, hogy utánajárjunk annak, hogy mik is a város legfontosabb épületei és vajon milyen állapotban vannak? Balaicz Zoltán polgármester a műemléki világnap kapcsán érdeklődésünkre elmondta: bár Zalaegerszeg nagy történelmi múltra tekint vissza, az 1247-es első írásos említés óta már 774 év telt el. Ennek ellenére más városokhoz képest nekünk nagyon kevés építészeti emlékünk maradt meg az elmúlt századokból. Emiatt különösen fontos, hogy a meglévő értékeinket megőrizzük, legyen szó műemléki épületekről, vagy helyi védelem alatt állókról.

A belváros védett és egyúttal ikonikus épületének számít például a törvényszék, vagyis a régi vármegyeháza, mely 1730-32 között épült, a Göcseji Múzeum, ami 1890-ben épült és eredetileg Takarékpénztár volt, de a Mária Magdolna plébániatemplom, valamint a Kvártélyház is. A múzeum felújítása jelenleg folyamatban van, a bíróság épülete már korábban megszépült. A Modern Városok Program keretében zajló városrehabilitáció során pedig több értékes építmény újult meg az elmúlt években.

Néhány évvel ezelőtt megújult a plébániahivatal épülete

2020 elejére befejeződött a Kvártélyház és a levéltár épületének felújítása. Az eredetileg katonák, majd megyei tisztségviselők szálláshelyeként funkcionáló ház 1765-ben épült. Az idők folyamán többször is bővítették, és szerepe is változott. A felújítás során új színt kapott a homlokzat, nyílászárókat cseréltek és helyreállították az épületdíszeket is. A rekonstrukciónál az is fontos szempont volt, hogy valami pluszt adjanak a helyhez, így az amúgy is hangulatos belső udvarra egy változó színű fényelemekből álló világítás került. 

Szintén megszépült a Mária Magdolna plébániahivatal, majd néhány hónapja a nagytemplom épületén is befejeződtek a felújítási munkák. Ha elkészül a Göcseji Múzeum épülete is, akkor a Deák tér és a Piac tér környékén, valamint a Széchenyi téren szinte már mindenütt a korszerűen felújított, ám régi pompájukban tündöklő épületek várják a városlakókat és a turistákat. A polgármester azt is elárulta, hogy a piac melletti egykori Mérlegházat is szeretnék helyreállítani. Még ebben az önkormányzati ciklusban megújul továbbá a volt KISZÖV székház, az 1858-ban épült Korona Szálló épülete, az 1900-ban épült volt tiszti klub épülete és a Kazinczy tér 1. szám alatti, 1787-es régi városháza épülete is.

Kicsit kilépve a szűken vett belvárosból: nyáron elkezdődik a református templom tetőszerkezetének és tornyának felújítása, befejeződik a zárda épületének bővítése, ezenkívül tervben van az olai templom és a csácsi városrész egykori kastélyépületének megújítása is. Szintén felújításra vár Keresztury Dezső volt Jánka-hegyi háza. A rekonstrukciót követően pedig szeretnének olyan funkciót adni a költő, akadémikus néhai szőlőhegyi hajlékának, hogy az élővé váljon, látogatható legyen.
     
Fokhagymát vámpírok és boszorkányok ellen

Elsőre talán furcsának tűnik, hogy a fokhagymának is van világnapja (április 19.). Ám ha belegondolunk, hogy rengeteg ország gasztronómiájának alapvető eleme, és sok nép hiedelemvilágának szerves része ez a növény, annyira mégsem meglepő, hogy évről évre megemlékeznek róla.

Kezdhetnénk azzal, hogy már a rómaiak is…, hiszen a katonák erőt és bátorságot merítettek a fokhagymából. Azonban célszerű még korábbra visszamenni az időben: már az ókori Egyiptomban is alapvető élelmiszer volt, sőt teljesítményfokozóként tartották számon.

(Forrás: Wikipédia)

Azt talán mindenki tudja, hogy a fokhagymát régen rendszeresen bevetették a vámpírok és más gonosz erők ellen, köszönhetően jellegzetes illatának, melyet nem viselnek valami jól a démoni lények. Persze szűkebb környezetünk néphagyományaiban is megjelenik a fűszernövény szerteágazó használata. Elég csak fellapozni Gönczi Ferenc néprajzkutató Göcsej című kötetét. A „foghagymát” gyógyászati célra, étkezésre és rontás ellen egyaránt használták a göcseji és hetési falvak lakói. Például, hogy a csecsemő a kellő idő elteltével elszokjon az anyatejtől, mézzel vagy fokhagymával kenték be az anya mellét. De hideglelés ellen, gyomorbántalmakra és különféle kiütésekre (sömörre) is rendszeresen alkalmazták belsőleg, vagy borogatásra; legtöbbször édes tejben megfőzve a gerezdeket. Gyakran akasztottak az újszülöttek nyakába is fokhagymát, hogy ne lehessen őket megigézni. Szintén szokás volt a karácsonyt megelőző böjti napon fokhagymát enni: a család minden tagja kapott egy gerezdet, hogy erősek és egészségesek maradjanak a következő évben is. A hiedelem szerint fokhagymát Benedek napján volt célszerű ültetni, mert akkor lesz „szép, öreg gerezdű” a hagyma. Az ezzel megkent élőlényhez pedig boszorkányok nem férhetnek.

Tény, hogy a fokhagymának erős antioxidáns, antibakteriális hatása van, használják megfázás és köhögés csillapítására. Valamint jótékonyan hat a szív-és érrendszerre is. Mindezek ellenére, ha betegnek érezzük magunkat, inkább keressük fel az orvosunkat, és a fokhagymát leginkább ételízesítésre használjuk. (Van, aki szerint a mostani járványban és maszkviselésben az a legjobb, hogy bátran lehet enni reggelire fokhagymás pirítóst…)
     
Zöld színnel a Föld jövőjéért

Az épített környezet védelmével szinte egyenrangú a természeti értékek óvása is. Sőt, napjaninkban erre nem lehet elégszer felhívni a figyelmet. A Föld napját először 1970 márciusában rendezték meg az USÁ-ban, majd április 22-én létrejött az Earth Day Network (vagyis a Föld Napja Hálózat). Ebből nőtte ki magát az ENSZ által is elfogadott hivatalos nemzetközi világnap. Magyarország először 1990-ben csatlakozott a környezetvédelmi eseményhez. Általában számos programot szerveznek ezen a napon: túrákat, faültetéseket, konferenciákat, takarítási akciókat, kerékpáros felvonulásokat, de különféle vetélkedőket is. Sok helyen ingyenesen lehet használni a tömegközlekedést, hogy ezzel is csökkentsék – legalább egy napra – az autós forgalmat. Idén a pandémia miatt kevés a lehetőség az ünneplésre, maximum egyéni kirándulásokat, önkéntes szemétszedő-akciókat szervezhetünk saját magunknak. Jónéhány intézmény pedig az online lehetőségeket kihasználva hívja fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. 

(Forrás: Göcseji Múzeum)

Egy nemzetközi program keretin belül például a kulturális intézmények három napon át, saját közösségi oldalukra posztolnak gyűjteményükből tárgyakat, melyek egytől egyig zöld színűek. Ezzel is kiállva a klímavédelem és a természet értékei, szépségei mellett. Hiszen köztudott, hogy a zöld szín a természet színe, ami egyrészt nyugtatóan hat, üdeségével azonban inspirálja is a szellemet.

A programhoz csatlakozott a Göcseji Múzeum is, akik Szényi Krisztina kommunikációs munkatárs jóvoltából a zöld szín kultúrtörténetével és lélektani hatásával, majd három zöld tárggyal ismertették meg az intézmény Facebook-oldalának olvasóit. Elsőként egy római kori bronz kolomp került terítékre, melynek jellegzetes zöld színét a bronz korróziója adja. Másnap egy visszafogottan díszes, 1910-es évekből származó szecessziós tintatartót mutattak be. A harmadik napon pedig a zöld „tárgy” nem volt más, mint maga a Göcseji Falumúzeum. Ami nemcsak zöldterület, hanem a hagyományos életvitel reprezentálásával, épp a hulladékmentes életmódra és az újrahasznosítás szükségességére tanít.
     

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK