A novai aratónapokkal a dombérozóba

Megkezdődött a Göcseji tájegység falvainak bemutatkozó rendezvénysorozata

A megnyitón Németh József, Nova polgármestere köszöntötte elsőként a megjelenteket. Mint mondta, az aratás évszázadokon át embert próbáló nehéz fizikai munka volt, amit a kézikaszás arató- és cséphadarós cséplőversennyel, és aratási ételbemutatóval kívánnak felidézni. Erre vállalkoztak a gellénházi Tarló betyárok és Kaszapengetők, a gutorföldei Handa-banda és Náprádfa, a ságodi Gyöngyvirág Nyugdíjas Egyesület, a Lakhegyi Dalos Kör és a Lakhegyi Önkormányzat Hagyományőrzői, a Becsvölgyei Aratóbanda, a vasboldogasszonyi Közösségi Népdalkör Egyesület és a nagykutasi Rebecse egyesület.

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos úgy fogalmazott, ma a falvak reneszánszukat élik, hiszen számos fejlesztési lehetőséget biztosít számukra a Magyar falu program. A komfortérzet növelésén túl megmaradásuk záloga, hogy az ott élők jól érezzék magukat, amit a novai aratónapokhoz hasonló közösségi programokkal és az azokat szervező civil szervezetekkel lehet elősegíteni.

Pácsonyi Imre, a rendezvényt támogató Zala Megyei Közgyűlés alelnöke azt mondta: nagy érték ez a rendezvény, ami tisztelet őseink iránt. Egy olyan világ iránt, amikor még az ember harmóniában élt a természettel, és a paraszti munka nehézségei ellenére meg tudta őrizni lelki békéjét.

A Göcseji Dombérozón résztvevő települések nevében Farkas Imre Józsefné, Gellénháza polgármestere szólt. Mint mondta, 32 település, 50 helyszín, 10 nap és közel 100 rendezvény jól igazolja a rendezvénysorozat létjogosultságát és szükségességét. Egy olyan összefogás, ami országosan is ráirányítja a figyelmet a Göcseji tájegységre, turistákat vonzva ide.

Magai Ágota, a Göcsej Civil Társaság alapítója, a rendezvény ötletgazdája azt mondta, a hat évvel ezelőtt megfogalmazott gondolat jegyében most is az a cél, hogy Göcsejt ország-világ előtt láthatóvá tegyék. Erre idén 32-ből 20 település vállalkozott saját programmal, a többi csatlakozott hozzá. Az eltelt években felépítettek egy olyan közösséget, melynek minden tagja érzi, hogy jó benne együttműködni. Mint fogalmazott, egy csodálatos fejlesztési folyamaton haladnak keresztül, ami tartást és büszkeséget ad Göcsej falvainak. Köszönetét fejezte ki a településeknek, a rendezvény védnökeinek és támogatóinak, akik mellé álltak a Göcseji Dombérozónak, amely elérte kiteljesedését.

Végül Kiss Mihály osztotta meg gondolatait. Nova korábbi népművelőjének ötlete nyomán 32 évvel ezelőtt rendezték meg először az aratónapokat. Mint mondta, köszönettel tartozik elsősorban Nova község népének, hogy tenyerén hordozta, őrizte, ápolta ezt a „szépséges ünnepet”. A pandémia után, hogy idén ilyen gazdagon született újjá az aratónapok, az azt jelenti, hogy a hagyományok mélyen élnek az emberek szívében.

A megnyitó után a kis- és nagybandák kivonultak a Horváth Attila mezőgazdasági vállalkozó búzaföldjére, hogy megmutassák magukat abban a versengésben, amelyben zsűri éles szemmel nézte a levágott tarló magasságát, egyenletességét, a kévék megfelelő összekötését, a kötözés minőségét, a keresztek összerakásának biztonságát.  

 A 32. novai aratónapokat valóban a hagyományok szőtték át. A fellépők a népművészet, a népi kultúra és a népzene értékeit mutatták be előadásaikban. Nova önkormányzatának már 2020-ban is ez volt célja, hogy ezen koncepcióval rendezi meg az aratónapokat, ami idén válhatott valóra a veszélyhelyzet visszavonásával.

A Göcseji Dombérozó részletes programja:

http://gocsejidomberozo.hu/wp-content/uploads/2021/07/Domberozo-programfuzet_2021.pdf