2021.04.18., vasárnap - Andrea, IlmaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Táplálék és szimbólum

2021. április 03. szombat, 17:41
Szerző: Antal Lívia
Nincs még egy olyan ételünk, mint a tojás, amelyhez ősidők óta ne fűződne olyan sok hiedelem és szokás. Nemcsak az emberiség ősi tápláléka, de egyben a legrégebbi szimbóluma is. Jelképe a termékenységnek, a megújuló életnek számos kultúrában. A tojás a kereszténység megjelenésével a húsvéti ünnepek egyik jellegzetes szimbóluma lett.

A tojás ősidők óta

– Húsvétkor a keresztény emberek Krisztus feltámadásáról emlékeznek meg. A tojás az egyházi szimbolika szerint ezért jelképezi a sírjából feltámadó Krisztust, amely húsvét vasárnap reggelén a templomba vitt szentelendő ételek között mindig megtalálható volt a római katolikus közösségekben – mondja érdeklődésünkre Kiss Nóra, a Göcseji Múzeum néprajzosa, muzeológusa. – A tojás keresztény ikonográfiában a szüzesség, mint például a Mária-ábrázolásokon, továbbá a termékenység, születés, élet, remény és feltámadás jelképe. A kígyótojás, a feltört tojás viszont a rossz, az ördög jelképe. De már a kereszténység előtti időkben is használták a tojást a vallási szertartásokhoz. A tojás húsvéti szerepe összefüggött az ókori Közel-Kelet egykori tavaszi évkezdetével is.

– A tojással kapcsolatosan milyen általánosan elterjedt népszokások alakultak ki?

– Termékenységvarázsló jellege miatt fontos szerepet töltött be a népszokásokban. Lakodalmakkor a menyasszony széke alá gurították a házasság termékenységének, a könnyű szülésnek biztosítására. Az újszülött első fürdővizébe tojást tettek, vagy megsimították vele az arcát, hogy szép és egészséges legyen. De már a szerelemkeltésben is nagy jelentősége volt. A lányok piros tojással adták udvarlójuk tudtára, hogyan éreznek iránta. Se szeri, se száma a hiedelmeknek. A nagypénteki tojás szerencsét hozott annak, aki megette, például kártyajátékban. A húsvéti szentelt tojást a háztetőn átdobták, és ahova leesett, elásták a földbe, hogy nem üssön villám a házba. Ha valaki eltéved, de arra gondol, akivel a húsvéti tojást ette, megtalálja az utat. Egészséget is reméltek tőle. Húsvét napján ezért tettek a mosdóvízbe piros tojást. Nem feltétlenül a húsvéthoz kötődik a gyümölcsfák megóvására tett kísérlet, mert április 24-én Szent György napján kellett napfelkelte előtt egy tojást dobni az egyik fa törzséhez.

– A tojás ősi táplálék. Fűződnek-e hozzá olyan hiedelmek, hogy a tyúkok sokat tojjanak?

– Igen. Például a Luca-napi kotyolás szövegében azt kívánják, hogy a gazdasszony tyúkjai jól tojjanak. Ünnepnapon és vasárnap kölessel vagy kendermaggal kellett etetni őket. Göcsejben a következő járta: Ahova a pap leül, azt a helyet fel kell söpörni és a szemetet a tyúkólba dobni, hogy a tyúkok egész évben jól tojjanak. Persze fontos volt az „utódlás” is. Ha a kotlós alá páratlan számú tojást tesznek, sok csibe kel ki, vélték. Gönczi Ferenc néprajzkutató gyűjtéséből tudjuk: a tojásokat férfikalapból kell a kotlós alá tenni, hogy jól kikeljenek. A téli terméketlen időszak után éppen húsvét idejére esett, hogy újra tojtak a tyúkok. Nem véletlen tehát, hogy az első tojásokat megbecsülték, szívesen feldíszítették, és többek között a locsolóknak ajándékozták. A 17-18. századig tiltott étel volt a húsvéti ünnepeket megelőző nagyböjt idején, nemcsak húst és zsírral készült ételeket, de tojást sem volt szabad enni. Alapvetően azért jellegzetes húsvéti étel a tojás, mert a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK