A solymászatról és a medvevadászatról

A magyar solymászat múltjáról és jelenéről Lóki György, a keszthelyi Vadászati Kulturális Egyesület solymász rendjének elnöke (1. kép) beszélt a zalaegerszegi vadászati konferencián. Mint elmondta, amikor a főúri udvarokból kikoptak a solymászok, ez az érték már nem volt követendő példa, akkor a solymászat visszahúzódott oda, ahová a magyarság az értékeit menteni szokta. Visszahúzódott, mint más vész esetén a mocsarak nádasaiba, a pásztorkunyhók mögé, és az akkori parasztemberek átmenekítették azt a tudást, amit az emberré válással egy időben szívtunk magunkban. Ezzel együtt megmentette, fenntartotta a bujdosó magyarság kicsiny szeletét, hiszen egy vadon fogott héjával mindennap került hús (nyúl, kócsag, fácán stb.) a család asztalára, beszélt a solymászat jelentőségéről az előadó.

A zalaegerszegi vadászati konferencián

Az újkori solymászat ezeken az alapokon indult el a múlt század elején. 1939-ben alakult meg és a mai napig működik a Magyar Solymász Egyesület. 2010-ben jött létre a Magyar Nemzeti Magyar Nemzeti Ragadozómadár-védő és Solymász Egyesülete, 2016-ban pedig keszthelyi Helikon Vadászati Múzeum Vadászati Kulturális Egyesületének solymász rendje. Nem a solymászat cél, hanem annak támogatására kívánnak lehetőséget biztosítani, hangzott el. Az előadó kitért arra is, hogy a magyar solymászat mostanra nagyon komoly hazai és nemzetközi elismeréseket tudhat magáénak. Az UNESCO szellemi kulturális világörökség reprezentatív listájára 2012-ben került fel, még ezen év novemberében Hungaricum címet kapott.

Korábbi felvétel: solymászbemutató a keszthelyi Vadászati Múzeum udvarán

Tanulható-e a solymászat kérdésre kifejtette, a solymászat nem tűri az egy és a kettő dimenziót, ezért nincsenek tudományos szak- illetve tankönyvek, mert a solymászat tevékenysége csakis élő formájában örökíthető át, hangsúlyozta Lóki György.

Székelyföldön ugyanilyen fontos szereppel bír a medvevadászat, melynek vadászati menedzsmenti gondjairól Birtalan István, a Gyergyószentmiklósi Vadászegyesület igazgatója (3. kép) beszélt. Leginkább a vadásztársadalom összetartozásának hiányát emelte ki, mely miatt nincs egy egységes erő, mely ellen tudna állni a kívülről jövő politikai hatásoknak. A legnagyobb probléma, hogy 2016 októbere óta betiltották a medvevadászatot, a vadásztársaságoknak nem lehet vadásztatni, ahogy maguk a vadászok sem vadászhatnak. 

A medve az egyik vadfaj, ami Székelyföldet és Romániát világszinten híressé tette, és melynek vadászata jelentette a legnagyobb bevételt a helyi vadásztársaságok számára. A környezet- és természetvédelem valamint a vadászat közötti érdekellentétből született tiltásnak már ezen rövid idő alatt túlszaporodás lett a következménye, fejtette ki egyebek mellett. 

Harmadik előadóként Burján Csaba, egy élelmiszer-nagyvállalat vezetője beszélt termékeik gasztronómiai értékeiről.

Az Országos Vadpörkölt és Borfesztivál – Zalai Teríték hivatalos megnyitóját megelőző vadászati konferencián Balaicz Zoltán polgármester is köszöntötte a megjelenteket. Többek között azt mondta, a 2008-ban a szüret, a szőlő és a bor jegyében elindított őszi fesztivál immár három éve helyeződik a megyét igencsak jellemző tevékenységre, a vadászat és a vadgasztronómia bemutatására.