Egy törióra, ahol lehet mobilozni

Múzeumpedagógia középiskolásoknak

Erős Krisztina (jobbról) a két világháború közötti korszakról beszélt

Erős Krisztina történész, muzeológus érdeklődésünkre elmondta: az egyik legnehezebb feladat a középiskolás korosztályt megszólítani, és bevonzani a múzeum kiállításaira, programjaira. A tapasztalatok szerint a 14-18 év közöttiek sokszor nagyon kevés információval rendelkeznek arról, hogy mi is az a múzeum, mivel foglalkoznak ott, vagy, hogy miképp lehet a kiállításokon látottakat értelmezni. Éppen ezért újragondolták az Elődeink élete című várostörténeti kiállítás múzeumpedagógiai foglalkozásait. A cél az, hogy a megszokott iskolai környezetből kiszakítsák a diákokat, és a frontális oktatástól eltérő módszereket alkalmazzanak a múzeumi óra során. „Felturbózták” a rendelkezésre álló digitális technikákat, így a fiatalok – egy rövid ismertető után – elővehetik a telefonjukat az órán. Sőt, a játkos feladatokat (amit QR-kódok mögé rejtettek) ennek segítségével tudják megoldani. 

Vucskóné Talabér Tünde (jobbról) már többször hozta múzeumi órára tanítványait

- Természetesen mindig csak egy adott korszakot tekintenek át az ide látogató diákok. Az óra anyaga és a feladatok olyan korszakhoz kötődnek, amit az iskolai történelemórán már tanultak. Azt szeretnénk, hogy a diákok rájöjjenek arra, hogy a múzeumban olvasni, keresni, kutatni szükséges egy-egy információ megszerzéséhez, közben pedig tanul és szórakozik is az ember. A gyerekek használhatják a digitális eszközöket, megnézhetik a kiálltás videóanyagát, de a térképeket, idővonalat, fotóalbumokat, kiállított tárgyakat is. Mindeközben pedig a város történetével ismerkednek – fogalmazott Erős Krisztina.

Hozzátette: cél az is, hogy megmutassák a diákoknak, hogy a világban vagy az országban zajló fontos eseményekkel párhuzamosan mi történt a városunkban. Utóbbiról sajnos nagyon keveset tudnak a gyerekek. Sokszor még az is nehéz számukra, hogy a korabeli várostérképeken eligazodjanak. A foglalkozásokon ehhez is kapnak segítséget.

Persze a múzeumi órákhoz nélkülözhetetlen az is, hogy az iskolákban legyen egy-egy lelkes történelemtanár, aki szívesen egyeztet az intézménnyel, megszervezi a találkozót és elhozza a diákjait a kiállításra. Ott jártunkkor a Ganz-iskola 11. C osztálya érkezett a múzeumi órára, Vucskóné Talabér Tünde pedagógus vezetésével, aki többször hozott már csoportot a várostörténeti tárlatra.

- Történelem-könyvtár szakos pedagógusként és régésztechnikusként fontos számomra, hogy megismertessem a fiatalokkal a múzeumi munkát, annál is inkább, mert régen én is dolgoztam a Göcseji Múzeumban és a szombathelyi Savaria Múzeumban is. Szentül hiszem, ha a gyerekek a tantermen kívül vannak, és egy külsős szakember beszél hozzájuk, akkor fogékonyabbá válnak az adott történelmi korszak iránt – mondta lapunknak a pedagógus, aki pár éve a Seuso kiállításra is hozott diákokat, de régészeti ásatáson is vettek már részt.

Most a két világháború közötti időszak volt terítéken, így az állandó kiállítás ehhez kapcsolódó termeiben kutathattak a diákok a játékos fejtörők megfejtései után.

A történész és a pedagógus szerint jók a visszajelzések, a gyerekek élvezik a foglalkozásokat. A kisfilmeket, a régi fotókat és a közlekedési eszközöket különösen kedvelik, de azt is, ha egy-egy történelmi eseményhez valami személyesebb „sztori”, vagy érdekesség társul. Na, és mindeközben használhatják a mobiljukat, ami ennél a korosztálynál különösen fontos. 

Bár most beköszöntött a szünidő, a muzeológusok bíznak abban, hogy szeptembertől a város más szakközépiskoláiból, gimnáziumaiból is érkeznek majd hozzájuk diákok és tanárok a múzeumi órákra.