Helytörténet

Újabb kiállítás nyílt a Zala Megyei Szent Rafael Kórház neurológiai szakambulanciájának várótermében. A szokásoknak megfelelően ismét egy kórházi dolgozó munkáit szemlélhetik az érdeklődők. A mostani tárlat érdekessége, hogy néhai dr. Schlemmer Tamás, egykori radiológus főorvos reproduktív képei kórháztörténeti adalékkal is szolgálnak.

Új helytörténeti kiállítás nyílt a Plánder Ferenc Múzeumban Nován, amit a zalaegerszegi Göcseji Múzeum állított össze. Az egykori esperesplébános nevét viselő műemléképület szintén megújult az önkormányzat TOP-pályázata révén. Aznap átadták a templom felújított orgonáját is, amelyre a helyi egyházközség nyert támogatást.

Várostörténettel, vagy a helyi építészeti örökséggel kapcsolatos rendezvényeken sokszor elhangzik, hogy az 1924-ben épült zalaegerszegi postapalota a város szinte egyetlen szecessziós stílusú középülete.

Zalaegerszeg két világháború közti építészetéről tartott eladást a Lokálpatrióta Klub és a Városvédő Egyesület közös rendezvényén Agg Ferenc építész. Szecesszió, art deco, eklektika, „neo”-irányzatok és birodalmi építészet…

Európai Uniós támogatással megkezdődik a nagy múltú, belvárosi barokk műemléképületnek, a Reischl-család egykori sörházának felújítása Keszthelyen. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatán elnyert, 850 millió forintos projekt várhatóan még az idén megvalósul. A hírt a beruházás kivitelezői szerződésének ünnepélyes aláírásán jelentették be a városházán.

Egyháztörténet és várostörténet egyben. Röviden így lehetne összefoglalni a Zalaegerszegi Füzetek kiadványsorozat legfrissebb, 15. számát, mely a Mária Magdolna plébániatemplom 18-19. századi történetét dolgozza fel.

A keszthelyi város napi események részeként állították ki a Balatoni Múzeumban azt a páratlan kincsleletet, mely idén februárban került elő egy belvárosi polgárház pincéjéből.

A város napja alkalmából helytörténeti sétára várta az érdeklődőket a Göcseji úti temetőbe a Tourinform Iroda. A helyszín elsőre talán meglepő, ám a régi sírok megannyi érdekességet rejtenek a város múltjával kapcsolatban.

Ötven éves Zalaegerszeg egyik emblematikus közösségi- és nem utolsó sorban kereskedelmi tere, a Vásárcsarnok. A piac fedett elárusítóhelye 1969. májusában készült el, a hivatalos átadásra június 13-án került sor.

Kell egy csapat! Itt az idő – mondta dr. Kovács Flórián, a Városi Művelődési Központ igazgatója 89’ elején azon az összejövetelen, melyen felvetette: a városi televízió indulása (1985) után szükség van egy városi hetilap létrehozására is. Gondolkodjunk, ötleteljünk, aztán legközelebb már konkrét elképzelésekkel üljünk le beszélgetni.

Zalaegerszeg és Göcsej fotográfusának, Serényi Árpádnak az élete és munkássága elevenedett meg a Lokálpatrióta Klub legutóbbi összejövetelén.A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett eseményen Megyeri Anna történész (Göcseji Múzeum) mutatta be a fotós városról készült legfontosabb felvételeit.

A Tanácsköztársaság 100. évfordulója apropóján rendezett tudományos ülést a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A város dísztermében megtartott konferencián – melyen Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt – főleg a Zala megyei események (beleértve Lendvát is) kerültek fókuszba, de némi dunántúli kitekintésre is sor került.

Néhány, a 20. század elején élt középosztálybeli család mindennapjai, valamint utcaképek, szőlőhegyi hajlékok, de az I. világháború időszakából származó pillanatképek is szerepelnek azokon az üvegnegatívokon, melyek a Göcseji Múzeum és a Fortepan együttműködésének köszönhetően a közelmúltban kerültek digitalizálásra. A korabeli fotók egy része az Index internetes portál magyarországi megyéket bemutató sorozatának részeként debütált a hétvégén.

A város középkori történetét foglalja össze az a készülő kiadvány, mely a tervek szerint ebben az évben jelenik meg az Egerszegi Füzetek sorozat részeként. Az „Egurscug birtoktól Egerszeg végvárig” című könyv szerzői, dr. Bilkei Irén főlevéltáros és dr. Vándor László régész, évtizedek óta kutatják a témát.

Az eklektika és a historizmus helyi építészeti értékeiről esett szó a Lokálpatrióta Klub legutóbbi összejövetelén, melynek vendége ezúttal Czeglédy András építészmérnök, tanár volt. A résztvevőket Iványi Ildikó, az egyesület vezetője köszöntötte.

Idén február 15-én 110 éve lesz, hogy Keszthelyen megszületett Simon Erzsébet, akinek karrierje a városban 1925-ben megrendezett Korzó szépe versenyen aratott győzelmével kezdődött. Életútjáról Simon Böske naplója címmel jelent meg kötet, a hévízi dr. Szarka Lajos munkája nyomán.

Ne gondoljuk, hogy a karácsony előtti nagy sürgés-forgás és reklámhadjárat csak napjainkra jellemző. A 20. század elején is lázasan készültek az ünnepekre a zalaegerszegi kereskedők. Az újságokban reklámdömping volt, a posta pedig hatalmas forgalmat bonyolított le.

Vajon milyen városkép tárult annak az utazónak a szeme elé, aki 1935-ben leszállt a zalaegerszegi vasútállomáson a vonatról? Hogy nézett ki az állomás környéke, és milyen fontosabb épületek álltak már ekkor a városközpont felé haladva?

Mindig spórolni kell. Ez legkönnyebben úgy kivitelezhető, ha a kiadásainkat pontosan feljegyezzük egy klasszikus füzetbe. Mondjuk fél évszázadon keresztül. Hogy aztán a megőrzött füzetek a történészek számára is fontos dokumentumként szolgáljanak.

Bár az első házak nem mostanában épültek fel, mégis Zalaegerszeg egyik legfiatalabb városrészéről van szó. Építészetileg sokszínű, utcái számos apró titkot rejtenek és még ma is bővül; mégpedig az Alsóerdő felé. A Turizmus Világnapja alkalmából a Kertváros került fókuszba.