Helytörténet

A közelmúltban látott napvilágot a Tanácsköztársaság Zala megyében című kötet, melynek apropóját egy tavalyi konferencia adta. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára 2019. márciusában, a Tanácsköztársaság 100. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülést a témában, hogy beszámoljanak a legfrissebb kutatási eredményekről.

Sokszor esik szó Zalaegerszeg egykori fotográfusáról, Serényi Árpádról, aki az 1920-as, ’30-as években (egészen 1941-ben bekövetkezett haláláig) töltötte aktív éveit a városban.

Idén harminc éves az önkormányzatiság. Zalaegerszegen a rendszerváltást követő, első szabadon választott testület 1990. október 20-án alakult meg hivatalosan, ekkor választották meg Bogár Imre személyében az első polgármestert is. Előtte néhány nappal – a megbízólevelek átadása után – a képviselők a jeles alkalomból Deák Ferenc szobrához vonultak, ahol egy koszorúzást követően megfogadták, hogy mindig a város érdekeit tartják szem előtt.

Csak egy kis visszaemlékezés… Hogyan kezdődött? Nem ment könnyen, - ezt válaszolja szinte mindenki, akivel a rendszerváltoztatás éveiről, a tanácsi rendszer utáni önkormányzatiság kialakulásáról beszélgetünk. Az első közgyűlés tagja lett, majd alpolgármestere Müller Imre (MDF).

Hobbijából, a fotózásból kifolyólag értékes gyűjteményt hozott létre Kiss Lászlóné. A zalaegerszegi nyugdíjas hölgy szereti megörökíteni az élményeket, a világban látott szépséget, a múlandó perceket. Mindezeket évek óta dokumentálja, albumba is rendezi.

Amit néhány évtizeddel ezelőtt még csak sci-fi filmekben láthattunk, az mára befurakodott a városmarketing (sőt, az idegenforgalom és a helytörténeti kutatások) szférájába. Elég csak felvennünk egy speciális szemüveget, és néhány száz évet máris visszarepülünk az időben, hogy a korabeli városban tegyünk egy sétát. Ha meg már éppen ott vagyunk, a törököktől is megvédhetjük a várat.

Júliusban fordult a Göcseji Múzeum a város lakosságához, a helyi cégekhez támogatást kérve, hogy az év elején előkerült - Zalaegerszeg egykori vásárterét ábrázoló – 19. századi dagerrotípiát jogszerűen felhasználhassák és bemutathassák az új állandó kiállításukon.

Hiánypótló, tudományos igényű és közvetlen hangnemű ismertető anyag látott napvilágot Andráshidán. Fábián István nyugdíjas pedagógus a település földtörténetét taglalja a 250 millió évvel ezelőtti időktől, amikor embernek még nyoma sincs errefelé, napjainkig.

30 éve Szabadon – Amit lebontottunk címmel adtak át egy úgynevezett Hypercube oszlopot a színház előtti Ruszt József téren. A nagyméretű installáció a rendszerváltozás 30. évfordulójára emlékezik, különös tekintettel a zalaegerszegi eseményekre.

Egy zalaegerszegi születésű légvédelmi tüzér 1944-45 közötti mindennapjaiba kalauzolja el az olvasót az a kötet, melyet kedden mutattak be a városházán. Dr. Havas Rezső egykori főhadnagy katonanaplóját Molnár András történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatója és Illésfalvi Péter hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa rendezte sajtó alá.

Hosszú évtizedes hagyománya van az európai országokban a Kulturális Örökség Napjai rendezvénynek, mellyel az épített örökségre, a régészeti emlékekre és a természet értékeire hívják fel a figyelmet az intézmények. Az idei örökségvédelmi programsorozatra Európa-szerte szeptember 19-20-án került sor, az eseményhez a Göcseji Múzeum is csatlakozott.

Életkorunktól függően, kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindannyian a szocializmus gyermekei vagyunk. Még a legfiatalabb korosztály sem bújhat ki alóla teljesen, hiszen szüleik, nagyszüleik még biztos, hogy eltöltöttek néhány évet vagy évtizedet a rendszerváltozás előtti időszakban.

Idén száz esztendős a ZTE. A jeles évforduló alkalmából centenáriumi sétára várta az érdeklődőket a Tourinform Iroda. A sport-és helytörténeti kalandozáson ezúttal Sóska Zoltán idegenvezető kalauzolta a közönséget. Afféle meglepetésvendégként pedig jelen volt Péter Zoltán válogatott labdarúgó is.

Helyi cégek és magánszemélyek segítségét és támogatását kéri a Göcseji Múzeum annak érdekében, hogy az év elején előkerült – Zalaegerszeg egykori vásárterét ábrázoló – 19. századi dagerrotípiát jogszerűen felhasználhassák, illetve bemutathassák az új állandó kiállításukon.

Az utca neve bizonyára sokaknak ismerős – főleg a kertvárosiaknak – azt azonban már kevesebben tudják, hogy ki is volt valójában Göcseji Pataki Ferenc. A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány jóvoltából, most kicsit reflektorfénybe került a zalaegerszegi születésű néhai festőművész alakja.

Nem maradt el idén tavasszal sem a ZEGerésző internetes honismereti verseny a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. 21 résztvevővel zajlott a 8 fordulós játék.

Befejeződött a türjei kolostor területének feltárása. Az elmúlt hónapok régészeti kutatásainak eredményét egy nyilvános bejárás keretében tekinthették meg az érdeklődők. Mint ismert, a Csornai Premontrei Prépostsághoz tartozó türjei templom, és annak épületegyüttese egy 2016-os, majd 2017-es kormányrendelet értelmében nemcsak felújítás, hanem fejlesztés alatt is áll.

Nem mindig örvendett nagy népszerűségnek az olasz fagylalt. Legalábbis ez derül ki a korabeli reklámokból és újságcikkekből. A téma a május 8-i fagylalt világnapja kapcsán került elő, mégpedig a Göcseji Múzeum jóvoltából, akik Facebook oldalukon osztottak meg egy 20. század első feléből származó „fagyizós” fotográfiát.

135 évvel ezelőtt, 1885. május 13-án lett rendezett tanácsú (mai értelmezéssel megyei jogú) város Zalaegerszeg, így ez a nap a Város Napja. A hagyományokhoz híven Balaicz Zoltán polgármester délelőtt megkoszorúzta a város első polgármesterének, Kovács Károlynak az emlékművét, a róla elnevezett téren.

Vajon milyen volt a mindennapi élet egy magyarországi kisvárosban, nevezetesen Zalaegerszegen az első világháború idején? Két évvel ezelőtt erre a kérdésre keresték a választ annak a tudományos konferenciának az előadói, akik a legújabb kutatási eredményeket felhasználva értekeztek a Nagy Háború időszakáról, és a nemzetközi események helyi vonatkozásairól.