Helytörténet

Kilencven évvel ezelőtt, 1931 októberében avatták fel Zalaegerszegen Csány László vértanú szobrát. Már a szoborállítás története, sőt viszontagsága is érdekes, hiszen az ötlettől (Borbély György 1904-ben tett rá javaslatot) a megvalósulásig 27 év telt el. A napokban rendezett közgyűjteményi konferencián azonban más elemzési szempontok mentén esett szó a köztéri alkotásról.

A középkori mezőváros és az egerszegi végvár történetétől kezdve egészen a 20. századi strandolási szokásokig hallhattak előadásokat az érdeklődők a legutóbbi várostörténeti konferencián. Az Arany Bárány Hotel télikertjében rendezett esemény a városi önkormányzat és a TOP egyik projektje révén valósult meg.

A közelmúltban jelent meg könyv formájában a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettesének, dr. Káli Csabának a doktori disszertációja. A "Zala megye szovjetizálása 1945-1950" című, 460 oldalas tudományos értekezés szakmai alapokra támaszkodva, ám mégis közérthető, sőt szórakoztató módon mutatja be a megye (és az ország) történetének egyik legsötétebb időszakát.

Klasszikus és módosított Kádár-kockák, félbehagyott építkezések, realitást nélkülöző homlokzati elemek, fóliasátras előkertek, meg kissé elhanyagolt közterületek. Jellegzetes falusi utcaképek a ’80-as évekből. Beleértve a vegyesboltot, italboltot és a falakhoz támasztott kerékpárokat is.

Életükben ismert, és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19-20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.

Halálának 100. évfordulója alkalmából emléktáblát állított a város Morandini Tamás építészmérnöknek a Zrínyi Miklós Gimnázium utcafronti épületének falán. Az olaszországi születésű, előbb Nagykanizsán, majd 1895-ben Zalaegerszegen letelepedett építész nevéhez számos jellegzetes épület köthető nemcsak a városban, hanem megyeszerte is.

Hiánypótló kiadvány, amely köszönhető az elkötelezett szakembereknek, akik a nehézségeket is félretéve, időt nem kímélve vágtak bele a több évszázadot felölelő történések ismertetésébe. A Takáts Ádám – Szigethy István – Károlyi Attila: Zala megyei ügyvédség történeti almanachja 1871-2021 című közel ezer oldalas kiadvány a közelmúltban jelent meg.

600 éve említette először egy királyi oklevél Zalaegerszeget mezővárosként. A jeles alkalomból a dokumentum írásképi rekonstrukciója a város Dísztermének vitrinébe került. A szövege hiteles, azt azonban nem tudjuk, hogy hogyan nézett ki pontosan az eredeti oklevél.

Helyismereti olvasótábort szervezett mindjárt a nyár elején a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár mindhárom zalaegerszegi intézményegységében, pályázati támogatásnak köszönhetően ingyenesen. A helyismeret és az irodalom mellett a bibliotékák névadóinak is nyomába eredtek a 12-16 éves diákok. Lapunk az Apáczai Tagkönyvtárba látogatott el.

Ötvenöt évvel ezelőtt, a ruhagyár mellett nyílt meg a város, sőt Zala megye első élelmiszer-áruháza. ABC, vagyis Alapvető Beszerzési Cikkek, így hívták akkoriban ezt az önkiszolgáló áruháztípust, mely – mint a neve is jelzi – a hétköznapi élet legszükségesebb termékeit kínálta. Az élelmiszertől egészen az iparcikkig.

A trianoni békediktátum Zala megyei hatásairól és hosszabb távú következményeiről szólt az a tudományos konferencia, melyet június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján rendeztek meg a város Dísztermében. Az eseményt eredetileg a békeszerződés 2020-as, 100. évfordulójára tervezték, ám a világjárvány miatt csak most kerülhetett rá sor. A TOP-projekt keretében megvalósuló konferencia szakmai koordinátora dr. Paksy Zoltán főlevéltáros, a MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa volt.

Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Barokk freskófestészet Magyarországon című kiadvány második kötete, mely Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye örökségét tárja az olvasók elé. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiadásában megjelent impozáns könyv több mint felét Zala megye emlékei alkotják, hiszen az itteni falvak bővelkednek a korszakból származó templomokban.

Játékos digitális élményt kínál a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, melynek némi helytörténeti vonatkozása is van. „Deák Ferenc és az elveszett zsebóra” címmel egy online szabadulószobát hoztak létre, mely a honlapjukról érhető el.

Ragasztó, szelepgumi, fékező, csengő, kutyák ellen meg korbács vagy nádpálca. Többek között ezek voltak a 19. század végén a biztonságos kerékpározás kellékei itt Zalaegerszegen. Ehhez hasonló „menetszabályzatokat” országszerte alkottak, hiszen ekkoriban főleg egyesületi keretek között űzték ezt a sport-és szabadidős tevékenységet az emberek (leginkább a férfiak).

Februártól új történész kollégával bővült a Göcseji Múzeum csapata. Erős Krisztina persze nem ismeretlen a helytörténet iránt érdeklődőknek, hiszen eddig a levéltár munkatársaként dolgozott; több tanulmány szerzője, és számos konferencia előadója is volt.

Másolat készül a város egyik legrégibb sírkövéről, melyet még 1821-ben állítottak Gothard János csizmadiamester emlékére a Kálvária temetőben. A kópiára azért van szükség, mert a Göcseji Múzeum új állandó kiállításában szeretnék azt bemutatni. A feladatot Farkas Ferenc szobrászművész vállalta.

Egy tíz éves kutatómunka eredményeképpen jött létre az a dokumentumkötet, mely izgalmas és megrendítő történeti források segítségével tárja fel a keleti hadszíntérre vezényelt, magyar királyi 47/III. honvéd zászlóalj történetét. A "Zalaegerszegi honvédek a keleti arcvonal mögött" című kiadvány szerzőpárosa – Molnár András történész (a MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatója) és dr. Szabó Péter hadtörténész (a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa) – nem ismeretlen az olvasók előtt.

A tervek szerint megújulhat a zalaegerszegi egykori városháza, vagy ahogy a rendszerváltozás környékén hívták, pártok háza épülete. A Kazinczy tér 1. szám alatti ház földszinti része magántulajdonban van. Itt a tavasz folyamán újra egy modern bisztró nyílik, de jó esély van a teljes épület (az első és második emelet állami tulajdonban van) rekonstrukciójára is. Mindezt Balaicz Zoltán polgármester közölte a napokban Facebook oldalán. Kiemelve: 2021-ben készülhetnek el a tervek, 2022-ben pedig a munkálatokra is sor kerülhet.

Azt már megszokhattuk, hogy Kummer Gyula mérnök-tanár, a közösségi oldalán rendszeresen megörvendezteti ismerőseit egy-egy korabeli városképpel, hiszen hosszú évek óta gyűjti a Zalaegerszegről készült fotókat, képeslapokat. Néhány évvel ezelőtt a Lokálpatrióta Klub vendégeként be is számolt gyűjteményének legbecsesebb darabjairól. Sőt, a kollekció digitális változatát a múzeumnak adományozta.

A közelmúltban védte meg doktori értekezését Káli Csaba történész, a MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese. A „Zala megye szovjetizálása 1945 és 1950 között” című disszertáció mintegy ötszáz oldalon keresztül elemzi a megye 2. világháború utáni történéseit; a szovjet csapatok bevonulásától kezdve egészen a tanácsrendszer kiépítéséig.