2024.02.20., kedd - Aladár, ÁlmosZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Keresztury tette sikeressé Madách Mózesét

2023. november 29. szerda, 20:35
Szerző, fotó: Pánczél Petra
Különleges szállal kapcsolódik Madách Imre Mózes című drámája Zalaegerszeghez. A történetben a kapocs nem más, mint Keresztury Dezső író, akadémikus. Madách Imre 200 évvel ezelőtt született, ám az idei évforduló kicsit háttérbe szorult a Petőfi emlékév eseménysorozatai miatt.

  Egy politikai korszakokon átívelő dráma története

Pedig Madách, a magyar irodalom egyik kiváló tagja, és a reformkori írónemzedék jeles képviselője. A köztudatban többnyire egyműves szerzőként él, pedig Az ember tragédiáján kívül más drámái is voltak – meséli Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár főkönyvtárosa, aki a közelmúltban rendezett zalai közgyűjteményi napokon a Mózes című dráma és Keresztury Dezső kapcsolatáról tartott előadást.

Kiss Gábor és a Mózes című dráma Keresztury-féle átirata

- Madách számos drámát írt, és úgy látszik, hogy Az ember tragédiáján kívül csak a Mózes az, ami kiállja az idők próbáját, bár sajnos ezt a művet sokkal kevesebben ismerik. Talán azért merültek feledésbe a drámaíró alkotásai, mert nem volt hagyományos értelemben színpadi szerző, és színházi gyakorlata sem volt. Művei inkább könyvdrámáknak számítanak, amiknek a nyelvezete kicsit nehézkes és a színpadra állításuk sem könnyű. Ahhoz, hogy színházi környezetben működjenek, kell egy „közvetítő”, vagyis egy olyan személyiség, aki a közönség számára befogadhatóvá teszi a műveket.

Kiss Gábor felidézte, hogy Az ember tragédiája esetében Arany János volt a kulcsfigura, hiszen ő alkalmazta színpadra a drámát, könnyítve a szöveg nyelvezetén, verselésén. Így hatalmas szerepe van abban, hogy sikertörténet lett ez a Madách-mű.

Keresztury Dezső (középen) a Mózes veszprémi próbáján (Forrás: Film Színház Muzsika)

- Valami hasonló történt a Mózessel is, csak jóval később. Madách 1860-61-ben írta ezt a darabot, és közel sem dolgozott rajta olyan sokat, mint a Tragédián. Úgy küldte el a művet egy pályázatra, hogy nem mutatta meg előtte senkinek. A bírálóbizottság tagjai – köztük Arany János, Jókai Mór és Kemény Zsigmond – nem is nagyon tudtak mit kezdeni vele, bár számos részletét komoly és értékes munkának találták. De egyes vélemények szerint a nyelvi megformálása sok kívánni valót hagyott maga után. Azt is tudni kell, hogy a mű az 1860-as évek elejének lázas légkörében született, amikor meghiúsult a kísérlet, hogy a szigorú abszolutisztikus rendszert felváltsa egy parlamentáris berendezkedés. Az uralkodó berekesztette az országgyűlést (amelynek Madách is tagja volt), emiatt nagy volt az elkeseredés.

Kiss Gábor hozzátette: a Mózessel Madách az Egyiptomból kivonuló, hazát kereső, néppé formálódó zsidók történetét használta fel arra, hogy kitartásra, valamint a nemzeti és szabadságeszmények iránti elkötelezettségre buzdítson. A dráma azonban nem lett sikeres. Megjelent ugyan nyomtatásban, majd a Kolozsvári Nemzeti Színház is műsorra tűzte, de csak két előadást ért meg. Hasonló történt 1925-ben Budapesten is, ahol a Nemzeti Színházban játszották, de megint csak elmaradt a siker. Még a neves szereplőgárda (Jászai Mari, Abonyi Géza) ellenére is. Több évtizednyi csend után Keresztury Dezső hozott áttörést, akit az 1960-as évek közepén, a veszprémi Petőfi Színház igazgatója, Turián György kért fel arra, hogy dolgozza át színpadra a drámát.

Mózes Kass János grafikáján

- Keresztury visszaemlékezéseiből kiderül, hogy eleinte nem nagyon örült a felkérésnek, mert nehezen kezelhető műnek tartotta, de végül megbirkózott vele. Modernizálta a dráma szerkezetét, rövidítette, és nyelvileg kezelhetőbbé tette a szöveget. Történeti szempontból pedig különösen érdekes, hogy Kereszturynak a korábbi „belemagyarázásokat”, áthallásokat is le kellett rántania a szövegről. Hiszen Madách idejében sokan Széchenyit, vagy Kossuthot látták Mózesben, Egyiptomot meg Ausztria szimbolikájaként értelmezték a politikai helyzet miatt. Az 1960-as évek közepén egy más légkörben készült az átirat. Tíz év telt el az 1956-os forradalom óta, és még nagyon közel volt a holokauszt emléke is. Emiatt Keresztury egy jelentős változtatást tett a szövegen. Mózes végakaratát Madách még úgy fogalmazta meg a dráma végén, hogy „Körülünk tengernyi az ellenség. Gyűlölet tarthatja csak fenn népét Izraelnek, szeretet csúfosan olvasztaná el”. Ez egy áthallás lehetett a már említett 1860-as évek politikai hangulatára. Keresztury úgy írta át ezt a részt, hogy „A hit és a hűség tarthatja csak fenn népét Izraelnek.”, ami véleményem szerint egy vállalható átalakítás volt a maga korában – fogalmazott a főkönyvtáros. – Madách egy olyan „alapanyagot” tett le a Mózessel, amit a különféle korszakokban különféle módon lehet értelmezni. Hol a szabadságvágyra, hol az egységért aggódó népvezér figurájára helyezve a hangsúlyt, de a népen belüli ellenséggel és önmagával is vívódhat a főszereplő az egyes értelmezésekben.

Keresztury Mózes átirata végül nagyon jól sikerült. A veszprémi 1966-os debütálást – ami egyfajta vidéki próbája volt annak, hogy működőképes-e a darab – jól fogadta a közönség. A dráma tájelőadásként még Zalaegerszegre is eljutott. 1967-ben már a fővárosi Nemzeti Színház is műsorra tűzte az előadást. A címszerepet Sinkovics Imre játszotta. Kiss Gábor megemlítette, hogy könyvtáruk birtokában van a Nemzeti Színház színészeinek kézjegyével ellátott színlap, ami a Keresztury-hagyaték révén került hozzájuk. A darabot az 1980-as évek végéig játszották, összesen 450 előadást ért meg. A háromszázadik előadáson ünnepélyesen köszöntötték Keresztury Dezsőt is, mint a művet színpadra segítő alkotót.

Az általa újraszövegezett mű, 1966-ban már kötet formájában is megjelent, melyhez Kass János, a korszak híres grafikusművésze készített illusztrációkat; ez a könyv szintén megtalálható a könyvtárban. Érdekesség, hogy a kötet végén egy tanulmány olvasható a Mózes című dráma történetéről, amit maga Keresztury Dezső írt.
     

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK