Várostörténet

Húsz évvel ezelőtt egy új emlékmű, a szomszédságában pedig egy szobor létesült a Vizslaparkban. A város címerét magába foglaló címerházat és IV. Béla szobrát a város első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából avatták fel 1997. május 13-án. Az ünnepségen az akkori kultuszminiszter, Magyar Bálint is részt vett.

Hol van a Mária-kút, mi volt régen a Parkerdő helyén és mi köze van Andráshidának egy fegyveres repülőgép-eltérítéshez? A napokban jelent meg a város első írásos említésének 770. évfordulójára a Zalaegerszegi Tourinform Iroda legújabb kiadványa, a Különleges Zalaegerszeg – Városrészi kalandozások című kötet, melyet Tódor Tamás, az iroda munkatársa írt és szerkesztett.

A magyar kultúra napjához kapcsolódva rendezte meg hagyományos – immár 17. – évindító sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Zala Megyei Levéltára. Szó esett az előző év eredményeiről, az idei tervekről, ezenkívül a Zalai Gyűjtemény kiadványsorozat legújabb kötetét is bemutatták.

1956 októberében országszerte egyfajta rituálé zajlott: a vidék tulajdonképpen lemásolta a fővárosi eseményeket. A felvonulások azzal kezdődtek, hogy a tüntetők mindenhol ledöntötték a szovjet hősi emlékműveket, leverték az épületekről a vörös csillagot, kiszabadították a politikai foglyokat.

A fotográfia nélkülözhetetlen a 20. század azonosításához, ezért a történészek nagyon fontos kordokumentumként tekintenek a korabeli felvételekre.