2019.07.24., szerda - Kinga,Kincső Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

A Göcseji Hét volt az első fesztivál

2018. november 13. kedd, 18:38
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Vajon milyen városkép tárult annak az utazónak a szeme elé, aki 1935-ben leszállt a zalaegerszegi vasútállomáson a vonatról? Hogy nézett ki az állomás környéke, és milyen fontosabb épületek álltak már ekkor a városközpont felé haladva?

Zalaegerszeg 1935-ben címmel várostörténeti sétára várta az érdeklődőket szombaton délután Béres Katalin történész-főmuzeológus (Göcseji Múzeum). A vasútállomásról indult barangolás a Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvénysorozat keretében zajlott. Az érdeklődők pedig azért 1935-ig utazhattak vissza jelképesen az időben, mert abban az évben került sor a Göcseji Hét programsorozatra, ami – a történész szerint – a város első fesztiváljának tekinthető.

Várostörténeti séta a vasútállomástól a belvárosig

Béres Katalin a vasútállomáson fogadta az érdeklődőket

A trianoni békeszerződést követő évtizedben teljesen újjá kellett építeni az ország idegenforgalmát, hiszen több, akkoriban népszerű turistahely került a határaikon túlra. Az új idegenforgalmi koncepció következtében kapott egyre több figyelmet például a Balaton. De, sok város csatlakozott ahhoz a stratégiához is, hogy a helyben meglévő értékeket (természeti, néprajzi), vagy az élhető, nyugodt kisvárosok hangulatát kell megmutatni a turistáknak. Ez utóbbi mellett döntött Zalaegerszeg polgármestere, Czobor Mátyás, és Pehm József plébános is. Többek között nekik köszönhető, hogy a göcseji tájegység szépségeivel és a virágos város „szlogennel” népszerűsítették országos szinten a várost, és annak környékét. Segítségükre volt mindebben Fára József főlevéltárnok, és a vármegyei idegenforgalmi bizottság, akik a Göcseji Hetet megelőző években komoly gyűjtőmunkát végeztek, felkutatva a tájegység tárgykultúráját és népi építészetét. Mindezekre az értékekre alapozva hirdették meg 1935-ben a Göcseji Hét programsorozatot, melynek nyitányára olyan sokan érkeztek, hogy annyi messziről jött embert még nem láttak a városban.

Na, és hogy mit láthatott az a vendég, aki leszállt a vonatról? Mint azt Béres Katalin elmondta: egy nagyon szépen rendezett és parkosított teret a vasútállomás előtt (mai Bajcsy Zsilinszky tér). Az állomás kapujából pedig egészen a zárda épületéig el lehetett látni. A zárda amúgy is fontos helyszíne volt a Göcseji Hétnek, hiszen – más alkalmas épület híján – itt került sor arra a nagyszabású kiállításra, ami rendezvény egyik fő attrakciója volt. A zárda tantermei kiállítóhelyekké váltak, melyekben egyrészt a helyi iparosok és kereskedők mutathatták be portékáikat, de felsorakoztak a képzőművészek is. Ezenkívül Serényi Árpád fényképész fotóit is megismerhette a közönség, sőt az előbb említett Fára-féle gyűjtésből néprajzi kiállítás is született.

A zárda épülete fontos helyszíne volt az 1935-ös Göcseji Hetek rendezvénysorozatnak

A várostörténeti séta amolyan „zegzugos” kirándulás volt, hiszen a résztvevőket nem egyenesen a belváros felé terelte az idegenvezető. A vasútállomásról a zárdához, onnan pedig a kórház hátsó bejáratához vándorolt a közönség. A Zárda utca és a Tomori Pál utca sarkán szó esett Czobor Mátyás egykori lakóházáról (melynek helyén fogászati centrum áll), illetve a Tomori utca végén létesített revíziós-toronyról, amit szintén a Göcseji Hét alkalmából avattak fel. Az 1950-es években lebontott építmény a nemesnépi harangláb mintájára épült fel, és a trianoni béke előtti, Nagy-Magyarországba vetett hitet hirdette. A toronyavatáson Herczeg Ferenc író mondott beszédet.

Innen a belváros felé haladva 1935-ben az evangélikus parókiával, a kórház kápolnával, a Baross-ligettel, a mai Kosztolányi úti (akkor Erzsébet királyné utcai) villasorral, és a vele szemben lévő Rózsa (ma Béke) ligettel találkozhatott az utazó. A történész többek között elmondta: ekkor a mai megyei önkormányzat épülete még nem állt, és a Petőfi-iskola sem (korábban itt villanytelep működött). Állt viszont a Katolikus Kultúrház (mai önkiszolgáló étterem), mely szintén fontos helyszíne volt a Göcseji Hét programnak.

Az 1935-ös rendezvénysorozatra számos ötletet és programelemet talált ki az akkori városvezetés, melyeknek jó része anyagi forrás híján nem valósult meg. Az esemény azonban így is sok újítást és a korábbinál nagyobb ismertséget hozott a városnak.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK