2024.07.18., csütörtök - FrigyesZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

A középkori oklevelekben ott rejlik az ember

2023. június 15. csütörtök, 12:25
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
A középkort lehet, hogy sokan nem kedvelték a történelemórákon, hiszen az akkori időszak már túl távolinak tűnik, nehéz kapcsolódni hozzá. Ennek oka lehet az is, hogy jórészt az uralkodók tettei és különféle háborúk kerülnek középpontba. A hétköznapi életről és az akkor élt emberekről ritkán esik szó.

Kötet a 15-16. századi hétköznapok történetéről

Dr. Bilkei Irén nyugalmazott főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának címzetes igazgatója viszont az utóbbi években sokat tett azért, hogy a laikus hallgatóság számára is érdekessé tegye a korszakot. Ismeretterjesztő előadásainak és publikációinak segítségével a középkori mindennapokba, vagyis az akkor élt emberek hétköznapi életébe nyerhetünk bepillantást. Az eddigi kutatásokból az Ünnepi Könyvhétre egy összefoglaló tanulmánykötete is megjelent.

Bilkei Irén

A „Hermelines subák, vízjeles papírok és szelídített szarvas” című könyv a 15-16. századi nyugat-dunántúli élet mindennapjairól ad hasznos ismereteket. A szerző érdeklődésünkre elmondta: a kötet teljesen tudományos alapokon nyugszik, ám az volt a cél, hogy közérthető nyelven íródjon. Az idegen kifejezések leginkább zárójelben szerepelnek, így a történelem iránt érdeklődő, nem szakmabeli olvasóknak is ajánlja.

- A kötet tulajdonképpen az elmúlt 25 év forráskutatásainak a „mellékterméke”. Ez nem egy szép megfogalmazás, viszont jól kifejezi azt, amit ez az átfogó munka takar: a késő középkori és kora újkori oklevelekben nagyon sok olyan adat rejlik, amiből – ha sokat olvasunk belőlük – kirajzolódik az 500 évvel ezelőtt élt emberek mindennapi élete. Ez az úgynevezett mikrotörténelmi irányzat, ami nem az uralkodókról, püspökökről, hadvezérekről és háborúkról szól, hanem a hétköznapi emberekről. Persze voltak közöttük nemesek és egyszerű földművesek is. Az ő történeteik kevésbé kerülnek a köztudatba és az iskolában is ritkábban esik róluk szó.

A sárvári kötetbemutató főszereplői: Kanász Viktor történész, a kötet lektora, valamint Bilkei Irén és Takács Zoltán Bálint, a Nádasdy Kulturális Központ igazgatója (Forrás: Bilkei Irén)

Bilkei Irén többféle forrásból dolgozott az elmúlt huszonöt esztendőben. Az alapot a levéltárban őrzött zalavári és kapornaki konventek hiteles helyeinek oklevelei adták. Ezenkívül a Zalához ezer szállal kötődő főúri házaspár, Nádasdy Tamás, és felesége, Kanizsai Orsolya 16. században íródott levelezései adtak rengeteg hasznos információt a történész számára. A korabeli gyümölcs- és zöldségtermesztés, az udvartartás, a személyzet ruhái, vagy akár Orsolya betegségei is jól kiolvashatók a levelekből. A harmadik nagy iratcsoportot pedig Nádasdy uradalmának számadásai jelentették. A gazdatisztek ugyanis tételesen sorolták fel a napi kiadásokat, bevételeket.

- Véleményem szerint a középkor történetét csak úgy lehet igazán bemutatni, ha egymás mellett kutatjuk az írásos és a tárgyi forrásokat. Emiatt a korszak régészeti anyagát is átnéztem, a korabeli ábrázolásokkal együtt. Így született meg a kötet címlapja és első hallásra kissé furcsa címe, amik összefüggnek egymással. A hermelines suba, Kanizsai Orsolya öltözéke, a vízjeles papír egy 1519-es oklevél részlete, melynek eredetije a levéltárunkban található. A szelídített szarvas pedig egy kötetben szereplő különös történet, melyhez kerestem egy szarvas illusztrációt a borítóra. Végül dr. Vándor László régésztől kaptam meg a csácsi templom késő középkori anyagából származó kályhacsempét, melyen egy futó szarvas látható. A szarvas szelídítésre volt példa a középkorban. Egy 1499-es oklevél arról tanúskodik, hogy a keszthelyi Gersei Pethő családtól elraboltak egy ilyen szelídített állatot.

A történész azt is elárulta, hogy a cím és a borítón látható fotók a könyv tartalmát vetítik előre. Ha életmódról van szó, akkor három nagy kérdéskör kerül középpontba. Hol és milyen körülmények között laktak a középkori emberek, mit ettek, hogyan táplálkoztak, és hogyan gondolkodtak. Utóbbi nehezebben megfogható téma, de ennek is vannak tárgyi és írásos emlékei. A válasz a vallásos babonákban, az írás-olvasás kultúrájában, a mentalitástörténetben keresendő. De a higiéniai szokások, a korabeli utazási/közlekedési lehetőségek és az időmérés is sokat elárul eleink életéről, gondolkodásáról. 

- A könyvben 500 évvel ezelőtt élt emberekről van szó. Az akkori életmód szinte mindenben különbözött a mostanitól, azonban az emberi természet nem változik – tette hozzá Bilkei Irén. Az érzelmek „átjönnek” az okleveleken: megvan az ember és az ő története a sokszor száraznak, hivatalosnak tűnő források mögött. Ha a kutató sokat olvassa ezeket, a szereplők egyszer csak személyes ismerősei lesznek, akiknek az emlékét egy-egy kiadvány formájában muszáj megidézni, megőrizni.

A kötet a sárvári Nádasdy Kulturális Központ és a szombathelyi Szülőföld Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A kötetbemutatónak is a sárvári intézmény adott otthont. Szeptember 7-én azonban a zalaegerszegi közönség is találkozhat a kiadvánnyal és a szerzővel a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK