2019.05.19., vasárnap - Ivó,Milán Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Amiről a sírok mesélnek

2019. május 15. szerda, 19:39
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
A város napja alkalmából helytörténeti sétára várta az érdeklődőket a Göcseji úti temetőbe a Tourinform Iroda. A helyszín elsőre talán meglepő, ám a régi sírok megannyi érdekességet rejtenek a város múltjával kapcsolatban.

Az „Elődeink nyomában” című sétán Béres Katalin történész, a Göcseji Múzeum főmuzeológusa kalauzolta a résztvevőket. Érdeklődésünkre elárulta: nem a kronológiához, hanem a temető főbb útvonalaihoz igazította a bejárást. Ezúttal nemcsak a város egykori vezetői, hírességei kerültek szóba, hanem olyan – ma már kevéssé ismert – figurák is, akik annak idején sokat tettek a városért, netán érdekes életet éltek, vagy valamilyen izgalmas sztori kapcsolódik hozzájuk.

Várostörténeti séta a temetőben

A történész a Göcseji úti temető létrejöttéről is szólt. Mint mondta, 1920-ban szentelte fel Pehm (Mindszenty) József plébános. Ekkor sok sír került át ide a mai strand területéről, hiszen korábban az volt a város temetője, ám a 20. század elejére már kicsinek bizonyult. Szóba is került egy új temető kialakítása, de az I. világháború közbeszólt, ezért évekig húzódott a temető-ügy. Végül 1920-ban nyílt meg a mostani Göcseji úti temető, a strand területén álló sírkert pedig 1922-ben zárt be végleg. Számos család döntött akkor úgy, hogy szerettei nyughelyét az új temetőbe költözteti. Így a Göcseji úti temető legrégibb síremlékei között 19. századiakat is találunk.

A régi sírfeliratokból az is jól kiolvasható, hogy a várost még a két világháború között is főleg iparosok lakták, rajtuk kívül pedig hivatalnokok éltek itt. Persze azért az orvosok, ügyvédek, kereskedők, tanárok és művészek sem hiányoztak a közéletből. A séta során jó pár név, és érdekes történet szóba került. A résztvevők meglátogatták többek között Árvay Sándor ’48-as honvéd sírját, akinek naplójából sok minden feltárul az 1848-as zalai és zalaegerszegi eseményekből. Szóba került a Fangler-kereskedőcsalád, akiknek egyik tagja 1942-ben Pehm Józseffel került konfliktusba. Az apátplébános ugyanis az egyik reggeli miséről rendőrökkel vezettette ki Fangler Ferencnét, mert az a férfiaknak fenntartott helyre ült le a templomban. Pehm visszaemlékezéseiből tudható, hogy ő maga is sajnálta az esetet, hiszen jóban volt a családdal, de mivel szigorú és konok ember volt, – aki sosem tett kivételt – tartotta magát a szabályokhoz. Az ügyre végül mindenki fátylat borított.

A várostörténeti túra résztvevői többek között Schlemmer József röntgenorvos, Morandini Tamás építész, Németh Gábor kályhásmester (Németh János keramikusművész nagyapja) sírját is megtekintették. De nem maradhatott ki a sorból Botffy Lajos, a „takarékos polgármester”, Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész és Borbély György lapszerkesztő, főgimnáziumi tanár nyughelye sem. Utóbbi nemcsak az általa alapított és szerkesztett Magyar Pajzs újságról, valamint a Csány-szobor felállításának kezdeményezéséről nevezetes, hanem arról is, hogy aktív sportember és túrázó volt. A párizsi világkiállításra például egy velocipéddel tekert le. De a Balkánt is bejárta két keréken. Szinte nem volt olyan egyesület és civil kezdeményezés a városban, melyhez ne csatlakozott volna. Ő, illetve családtagjai voltak az egyetlen unitárus vallásúak Zalaegerszegen.

Béres Katalin néhány 20. század végéről, sőt kétezres évek elejéről származó sírhoz is elkalauzolta a közönséget. Így többek között Dandi Kis Károly prímásról, Öveges József professzorról, Vajda József népdalgyűjtőről, Ruszt József színházalapító, rendezőről és Kustos Lajos volt tanácselnökről is megemlékeztek egy-egy izgalmas, és a város múltja szempontjából is értékes történettel. 
     

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK