Családfakutató-kurzus a levéltárban

A fiatalok már automatikusan az internetes adatbázisokban keresgélnek, az idősebbek pedig a levéltárakat keresik fel, hogy ráleljenek a szükséges iratokra. A sikeres kutatáshoz azonban mindkét korosztálynak szüksége lehet bizonyos támpontokra; kutatási alapismeretekre, segédletekre.

 Elindult az országos Hetedíziglen projekt

A Magyar Nemzeti Levéltár Hetedíziglen címmel családtörténeti projektet indított a közelmúltban. A kurzusokat, előadásokat, pedagógiai foglalkozásokat is magába sűrítő országos programsorozathoz a Zala Megyei Levéltár is csatlakozott. A részletekről a projekt koordinátorát, dr. Kulcsár Bálint levéltárost kérdeztük, aki 2016 szeptembere óta erősíti a zalai közgyűjtemény csapatát, de mint meséli, már 2004 óta foglalkozik családtörténettel és családfakutatással. Így került kapcsolatba a levéltárral is.

Dr. Kulcsár Bálint, a projekt zalaegerszegi koordinátora

Elöljáróban azt is megtudtuk: 2018-ban született egy kormányhatározat a családtörténet-kutatás támogatásáról, ennek alapján hozta létre a Magyar Nemzeti Levéltár az országos Hetedíziglen projektet, mely több pillérből áll. 

- A programsorozat egyik eleme teljesen nyilvános, és bárki csatlakozhat hozzá, aki szeretne elmélyülni a családfakutatás elméletében és módszertanában. Az ősz folyamán olyan előadássorozatok indulnak, melyeken el lehet sajátítani a kutatáshoz szükséges alapismereteket – mondta Kulcsár Bálint. Ezek a felnőtteknek szóló, ingyenes, délutáni kurzusok betekintést nyújtanak az anyakönyvi és anyakönyvön kívüli források használatába és hasznosításába, de egy családtörténet-kutatásra vonatkozó bevezető előadásra is sor kerül. Ehhez hasonló levéltári órák gyerekeknek is lesznek iskolaidőben. A diákok esetében az a célunk, hogy játékosabb, könnyedebb formában népszerűsítsük számukra a családfakutatást; a nagyszülők, dédszülők múltjának megismerését. Mindkét korosztály részére készültek foglalkoztatófüzetek is.

A levéltáros hozzátette: a családfakutatásnak ma már modern módszerei vannak. Egyrészt nem feltétlenül kell elhagyni a lakóhelyünket akkor sem, ha esetleg másik megyébe vezetnek a szálak. Az anyakönyvi – főleg az egyházi anyakönyvi – iratok jó része ugyanis egy egységesített adatbázisban van, így azok az ország bármelyik levéltárában hozzáférhetők. Ezenkívül létezik egy amerikai weboldal (familysearch.org), ahol rengeteg digitalizált anyakönyv, népszámlálási adat, régi adóösszeírás áll a kutatók rendelkezésére, Magyarország településeire vonatkozóan is.

Foglalkoztatófüzetek is készültek

Ha már digitalizáció: Kulcsár Bálint elárulta, hogy a Hetedíziglen projekt másik fontos eleme éppen az, hogy bővüljenek az internetről elérhető adatbázisok. Így a program részeként digitalizálási munkák is indulnak az intézményekben. Ennek keretében azt mérik fel a szakemberek, hogy melyek azok az iratanyagok, melyek legjobban segítik a családfakutatást, s ezeket helyezik el majd egy egységesített online felületen; címszavakkal, segédletekkel ellátva. Az már most is látszik, hogy a végrendeletek, nemességi iratok, választási névjegyzékek, árvaszéki iratok digitalizálásán lesz a hangsúly.

- Mindezeken túl az is fontos – és ez egyúttal a többéves projekt harmadik pillére –, hogy a levéltárakban dolgozó szakemberek tudományos munkát is végezzenek a Hetedíziglen égisze alatt. A programot így előadássorozatok, konferenciák is színesítik. Jövőre például mi is készülünk egy családtörténeti konferenciával, melyen a helyi történész, levéltáros kollégák lesznek az előadók. Nem kizárt, hogy egy picit az ő családjaik múltjába is bepillanthatunk. 

A felnőtteknek szóló első kurzusra 2019. november 20-án, 17 órakor kerül sor a levéltárban. Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött (zml@mnl.gov.hu; 92/510-030).