Kulcsár Bálint

A nép szórakozásra vágyik, miközben az aktuális hatalmak mindig a saját ideológiájuk mentén akarják a népet „művelni”. Felhasználva a kultúra intézményrendszerében, a civil szervezetekben és a szórakozás szerteágazó formáiban rejlő lehetőségeket.

A magyar kultúra napja alkalmából rendezett évindító sajtótájékoztatóján mutatta be a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára a Zalai Gyűjtemény könyvsorozat 86. számát. A kiadvány a 2022-es „Családtörténeteink” című genealógiai konferencia anyagából készült, és ugyanezen a címen is jelent meg.

Felavatták Tüttőssy László (1746-1824) Zala vármegyei táblabíró emléktábláját az Európa tér és a Berzsenyi utca sarkán. Szabolcs Péter szobrászművész domborművével nemcsak Zalaegerszeg egyik jeles 19. századi adományozója előtt tiszteleg a város, hanem egy „bürokratikus hibát” is igyekeznek kijavítani.

Kevesen tudják, hogy augusztus 29-én ünnepeljük a magyar fotográfia napját. 1840-ben ugyanis ezen a napon készült hazánkban először olyan fotó (egy dagerrotípia), mely szabadtéri eseményt ábrázolt. Mint az az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján olvasható, a kutatók eddigi ismeretei szerint a jeles dátumig csak műtermi – jórészt portrékat és családi fotókat ábrázoló – képek készültek Magyarországon.

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be a Zalaegerszegi Füzetek várostörténeti kiadványsorozat 18. számát. A kötet a 2021-es „Zalaegerszeg nevezetes személyiségei a 19-20. században” című tudományos konferencia előadásait tartalmazza, bővített változatban. A könyv – melynek kiadója a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány volt – ugyanezzel a címmel látott napvilágot, Kiss Gábor főkönyvtáros szerkesztésében.

Török korból származó iratokkal, obsitlevéllel, második világháború idején készült fotókkal, valamint különleges családi dokumentumokkal is gyarapodott a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának állománya a tavalyi évben.

A 2022-es év eredményeiről, néhány változásról és az idei esztendő terveiről tartottak sajtótájékoztatót a levéltárban. A hagyományos évindító eseményen az is elhangzott, hogy a törvényi változásoknak megfelelően az intézmény neve hivatalosan Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára (MNL ZVL) lett.

A vendéglátás szóról mindenkinek valami könnyed eszem-iszom jut eszébe, de ritkán gondolkodunk el azon, hogy egy-egy város éttermeinek, kocsmáinak, kávéházainak múltja milyen társadalomtörténeti adalékokkal szolgál.

Egyszerre volt rendhagyó, tudományos és kicsit személyes az a konferencia, melyet az NKA támogatásával rendezett a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára a város dísztermében. A történészek, levéltárosok ezúttal saját családjuk múltját vették alapul, ezen keresztül mutatva be a viharos évszázadokat, illetve a kutatás módszertani sokszínűségeit.

Kilencven évvel ezelőtt, 1931 októberében avatták fel Zalaegerszegen Csány László vértanú szobrát. Már a szoborállítás története, sőt viszontagsága is érdekes, hiszen az ötlettől (Borbély György 1904-ben tett rá javaslatot) a megvalósulásig 27 év telt el. A napokban rendezett közgyűjteményi konferencián azonban más elemzési szempontok mentén esett szó a köztéri alkotásról.

Életükben ismert, és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19-20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.

Tudományos konferenciával és egy 350 oldalas új kiadvánnyal emlékeztek meg a város dísztermében a 47. honvédzászlóalj történetéről. Az 1848/49-es szabadságharcban résztvevő – toborzott és önkéntes katonákból álló – zalai alakulat múltját neves szakemberek idézték fel. Az esemény részeként egy kiállítás is látható volt a helyszínen.

A zalaegerszegi evangélikus templom történetéről és a vele szomszédos református templom építéséről is olvashatnak érdekességeket mindazok, akik kézbe veszik a közelmúltban megjelent A protestantizmus zalai évszázadai című kötetet.

Napjainkban egyre többen vágnak bele – akár teljesen laikusként is – családfakutatásba, hiszen szinte alig van olyan ember, akit ne érdekelne valamilyen szinten dédszülei, ükapái, vagy épp szépanyái múltja.

Egyháztörténet és várostörténet egyben. Röviden így lehetne összefoglalni a Zalaegerszegi Füzetek kiadványsorozat legfrissebb, 15. számát, mely a Mária Magdolna plébániatemplom 18-19. századi történetét dolgozza fel.

A Tanácsköztársaság 100. évfordulója apropóján rendezett tudományos ülést a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A város dísztermében megtartott konferencián – melyen Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt – főleg a Zala megyei események (beleértve Lendvát is) kerültek fókuszba, de némi dunántúli kitekintésre is sor került.

A reformáció tavalyi 500. évfordulója alkalmából átfogó gyűjtőmunkába kezdtek az ország levéltárai, hogy felkutassák az 1517-ben indult vallási mozgalom adott megyére vonatkozó dokumentumait.