Kelta harcos és gazdag női sír is előkerült

Tavasszal folytatódtak a nemesrádói ásatások

Előadás és leletbemutató a nemesrádói kultúrházban

Az M76-os autópálya építéséhez kapcsolódóan, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és az Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének megbízásából már nem először zajlott régészeti munka a település környékén. A projekthez kötődő ásatások 2020 szeptemberében kezdődtek, a tervezett autópálya mérnökségi telepének területén (a Misefa-Zalaszentmihály közötti úttól nyugatra). A régészek több fázisban és több lelőhelyen dolgoztak itt az azt követő hónapokban. Ezen a részen az őskortól a középkorig, több épületet sikerült feltárniuk. Újkőkori településnyomokat, rézkori, bronzkori leleteket, valamint urnasírokat is találtak. Mindezt Eke István, a Göcseji Múzeum régész-térinformatikusa mesélte a nemesrádói Gönczi Ferenc Művelődési Házban rendezett előadáson, melyre a Régészet Napja alkalmából került sor.

A kelta harcos sírja (Forrás: Göcseji Múzeum)

2022-ben újabb próbafeltárás kezdődött az M76-os autópálya nyomvonalán, ám ezúttal a Nemesrádótól délre eső területen. Az előzetes magnetométeres vizsgálatok olyan körároknak látszó objektumokat mutattak, melyek bizakodásra adtak okot. Hátha késő vaskori, kelta, vagy római kori temetkezések maradványait rejti a föld – reménykedett a szakember. Annál is inkább, mert a területet fémkeresősökkel is átvizsgáltatták, akik többek között egy kelta lábperecet találtak (igaz három darabban, ám a részek egyértelműen összeilleszthetők).

Jobbról a pajzs ívelt maradványa látható (Forrás: Göcseji Múzeum)

A próbafeltárás során valóban kelta sírok kerültek elő a területről, ám nem ott és nem úgy, ahogy azt a magnetométer jelezte. Olyan helyen találtak ugyanis öt darab sírt, ahol nem számítottak rá. Ennek oka az lehet, hogy a magnetométer a temetkezéseket sokszor bizonytalanul jelzi, mert a műszer számára a sírgödör talajszerkezete kevés mágneses információt hordoz – tette hozzá a régész.

Eke István ásatásvezető régész öt sírt talált kollégáival Nemesrádótól délre. Köztük egy előkelő kelta hölgyét

Ami az öt csontvázas sírt illeti: három női, egy férfi sírt találtak, egy pedig annyira sérült volt, hogy sem a csontok sem pedig a mellékletek alapján nem lehetett eldönteni az elhunyt nemét. Az 5. sír rejtette a bevezetőben említett kelta harcost. Eke István elmondta, hogy az itt talált vaskard, lándzsa és pajzs alapján egyértelműen kijelenthető, hogy egy középső-kelta korból származó harcosról van szó. (A későbbi korokban a kelták már áttértek a hamvasztásos temetkezésre.) A sír megtalálása azért nagy eredmény, mert ilyen „kompletten” ritkán kerül elő harcos. Most viseleti helyzetben találták meg a fegyvereket, valamint a ruházatát összefogó ruhakapcsokat (fibulákat), pont úgy, ahogy annak idején elhelyezték azokat. Így azt is sikerült rekonstruálni, hogy a pajzs körülbelül 130 centiméter átmérőjű volt; a halott az orrától a térdéig ezzel volt beborítva.

- Ez egy jellemző védőfegyvere a keltáknak. Fából készült, vaspántokkal erősítették meg és általában bőrrel vonták be, sokszor pedig ráfestették a törzs vagy a harcos szimbólumait, jeleit. A halott mellett kardot, lándzsacsúcsot, továbbá vaskést, ruhakapcsot és edénymellékletet is találtunk. Utóbbiba a túlvilágra szánt ételek kerülhettek, hiszen sertéscsontok is előkerültek az elhunyt lábánál. A vadkan a keltáknál szintén fontos jelkép – fogalmazott Eke István.

A kelta nő edénymelléklettel

A régész szerint a leletegyüttes azért jelentős, mert ilyen típusú temetkezést Zala megyében még nem találtak. Későbbi korból kerültek már elő kelta sírok, harcosok, de azok nem csontvázas, hanem hamvasztásos temetkezések voltak és közel sem ilyen részletesek. (Magyarországi párhuzamot azért lehet találni: ehhez hasonlót a Győr melletti Ménfőcsanakon találtak.) A nemesrádói leletről kijelenthető, hogy a harcos minden bizonnyal magas pozíciót töltött be az akkori kelta település életében. Erősítheti ezt az is, hogy tőle öt méterre egy előkelő női sír is a felszínre került. A gazdagon felékszerezett nő valószínűleg rokoni kapcsolatban állhatott a harcossal, nem véletlenül helyezték a közelébe. A női sír gazdagságát jelzi, hogy 5 fibulát, 4 karperecet, 2 lábperecet, továbbá ezüstgyűrűt és más kisebb ékszereket is találat a csontvázon, illetve mellette. A ruhakapcsok, ékszerek többsége itt is viseleti helyzetben volt. A halottakat 2200-2300 éve temethették el.

Balról egy a fémkeresősök által a szántásban talált kelta karperec, jobbról pedig a gazdag női sírból előkerült fibula látható

- A női sírban talált ékszerek biztos, hogy nem helyben készültek. Lehet, hogy a mai Morva- vagy Csehország területén volt a műhely. Ez a népesség ugyanis onnan érkezhetett a mai Nemesrádó környékére a nagy kelta vándorlás idején. A pontos korszakmeghatározás későbbre várható. Érdekes, hogy nemcsak a falutól délre eső részen, hanem a már említett leendő mérnökségi telep területén is találtunk kelta településnyomokat. Sőt egy ahhoz hasonló fibula is előkerült, mint amilyent a női sírban találtunk. A két kelta település tehát elképzelhető, hogy időben közel állt egymáshoz. Azt azonban nem gondolom, hogy egy nagy kiterjedésű településről lenne szó. Egyrészt mert a kelták inkább majorságokban, vagy kisebb településeken éltek, másrészt mert a két helyszín között másfél kilométeres a távolság. Ez önmagában nem sok, de közte húzódik a Principális-csatorna, ami a török korig egy mocsaras, vizes terület volt, tehát a két kelta települést tulajdonképpen elválasztotta egymástól. 

Mivel a falutól délre eső részen a nemrég lezárult próbaásatásokat hamarosan egy nagyobb területű feltárás követi, talán előkerül annak a településnek nyoma, melyből az öt holttest a föld mélyére került.