Deák Ferenc

„Zalának büszkeség oly férfi, milyen ritkán születik” – írta Vörösmarty Mihály költő legjobb barátjáról Deák Ferencről. Születésének 219. évfordulója alkalmából Zalaegerszegen, a róla elnevezett téren ünnepséggel és koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak, ahol Kiss Gábor könyvtárigazgató méltatta a reformkori politikus munkásságát. Zalaegerszegi szobra volt az első az országban, halála után három évvel, 1879-ben készült el közadakozásból.

Deák Ferenc születésének 219. évfordulójára emlékeztek Söjtörön a haza bölcse szülőházánál, amelyen díszpolgári címeket is kiosztottak az arra érdemeseknek. A megemlékezést összekötötték egy újabb beruházás, az energetikai korszerűsítésen átesett egészségház átadásával.

Egész pályafutása során politikai közbizalom övezte, ami ritka a magyar történelemben. Deák Ferencre, a „haza bölcsére” emlékeztek a róla elnevezett téren, születésének 218. évfordulója alkalmából.

Játékos digitális élményt kínál a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, melynek némi helytörténeti vonatkozása is van. „Deák Ferenc és az elveszett zsebóra” címmel egy online szabadulószobát hoztak létre, mely a honlapjukról érhető el.

Festményavatással és ünnepi koszorúzással is tisztelegtek a városban Deák Ferenc születésének 217. évfordulója előtt. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság aulájában csütörtökön helyezték el Buday Mihály festőművész Deákról készült új portréját.

Deák Ferenc születésének 216. évfordulóján megemlékezést tartottak a haza bölcse egykori szülőházánál, Söjtörön. Az egybegyűltek az egyik legnagyobb zalai magyar államférfi előtt tették le tiszteletüket, akinek példája századokon átívelve is mérce a közügyekkel foglalkozók számára.

Deák Ferenc születésének 216. évfordulójára emlékeztek október 17-én Zalaegerszegen, a róla elnevezett téren. A haza bölcsének születésnapján immár három évtizede szerveznek koszorúzással egybekötött ünnepséget a Deák-szobornál.

Mindennek az alapja a nemzet szuverenitása. Deák Ferenc elméjével, szellemével, tollával ezért harcolt, hogy a kiegyezéssel visszaállítsa az ország lábbal tiport önrendelkezését, emelte ki beszédében az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Haza bölcse születésének 215. évfordulóján tartott megemlékezésen, Söjtörön.

„Későn válaszolok, mert postán, hol a kormány őrködik a pecsét szentsége felett, írni nem akartam, s noha veszélyteljes titkaim nincsenek, mégis inkább biztos alkalmat vártam.” Deák Ferenc kezdte így 1841. március 20-án Széchenyi Istvánnak címzett levelét.

Lótenyésztés és vízszabályozás Zalában, a balatoni gőzhajózás életre hívása, szerteágazó kapcsolatrendszer a reformkori zalai ellenzékkel; különösképpen Deák Ferenccel. Talán nem is gondolnánk, de e fenti „történések” központi szereplője Széchenyi István.

Politikus, jogász, táblabíró, országgyűlési képviselő, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, „a haza bölcse" és „a nemzet prókátora". Mindezen titulusok egyaránt illették Deák Ferencet, aki 1803. október 17-én született Söjtörön. 214 év múlva nemcsak születésnapjáról emlékezhettek meg a községben, hanem az osztrák–magyar kiegyezés 150. évfordulójáról is, mint Deák Ferenc államférfiúi pályájának csúcspontjáról.

A kiegyezés létrejöttének 150. és Deák Ferenc születésének 214. évfordulójára emlékeztek több helyszínen is október 17-én. Délelőtt a Zalaegerszegi Törvényszék Dísztermében tartottak tudományos emlékülést az 1867-es kiegyezés előzményeiről, hatásáról és Deák Ferenc szerepéről.

Koszorúzási ünnepséggel emlékezett a napokban Deák Ferencre Keszthelyen a Nők a Balatonért Egyesület zalai csoportja.

Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk semmiért nem szabad. Deák Ferenc életművét, történelmi szerepét – saját gondolatával – talán így lehetne tömören összefoglalni.