Vezető hírek
Kevés a középkori épített emlék
A TIT-székházban megrendezett összejövetelen Czeglédy András, az egyesület elnöke elmondta: a „Zalaegerszeg építészetének története” című előadássorozat a középkortól kezdve, a barokkon és az eklektikán keresztül, egészen a modernizmusig tekinti át a város értékeit, illetve az aktuális kutatások eredményeit. Hiszen nem minden korszakból maradt fenn épület. A középkori emlékek például szinte teljesen hiányoznak; így ezt az időszakot jórészt a régészek munkájából ismerhetjük.
Építészeti előadássorozat indult
Czeglédy András és dr. Vándor László
Nem véletlen, hogy a rendezvénysorozat első előadója dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató volt, aki a középkor építészetéről beszélt. Mint mondta: Zalaegerszeg nem tartozik az élbolyba, ami az érintett korszak építészeti emlékeit illeti. A belváros területén nincs megmaradt, ma is álló középkori épület. A feltárt és bemutatott épületek száma is mindössze egy: ez a nagytemplom mellett látható temetőkápolna maradványa. Ezenkívül a városhoz csatolt, egykor különálló településeken (Andráshida, Csács, Besenyő) található egy-egy ma is álló templom. Az idők folyamán azonban ezeket is átalakították, bővítették.
Ami a középkori várost illeti: az eddigi kutatások alapján kiterjedése a nagytemplomtól a mai Petőfi utcáig tartott, illetve a mai Csány tér környékén találtak még középkori házcsoportokat. Főleg a csatornázásokhoz kötődő régészeti munkák során. A föld felszínén nem maradtak lakóházak. A város egyetlen, felszínen is látható középkori emléke a Mária Magdolna Plébániatemplom mellett lévő temetőkápolna; ezt a ’70-es évek végén tárták fel.
A város középkori látképe Frimmel Gyula grafikáján
A régész hozzátette: természetesen van tudomásuk konkrét középkori épületekről, de azok a föld alatt vannak. A ráépítések miatt pedig nem lehet feltárni őket. Ilyen például a nagytemplom alatt rejlő korábbi – kisebb méretű – templom, vagy a bírósági tömb alatt található egykori püspöki udvarház is. Külön említést igényel a 16. századtól kiépülő egerszegi vár, melynek kiterjedése az eddig lezajlott régészeti feltárásokból ma már jól körvonalazható.
Vándor László előadásában utalt arra is, hogy a 16. századi mezőváros – eddigi ismereteink alapján meghatározható –látképéről Frimmel Gyula készített grafikát, mely a tavaly megjelent „Zalaegerszeg története” című kiadványban látható. Készülőben van továbbá, egy a város középkoráról szóló kötet is, amit a régész dr. Bilkei Irén főlevéltárossal közösen jegyez.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Nyaralás fenntarthatóan, költséghatékonyanDr. Sinkó Vilmos maradt a Zalaegerszegi Járásbíróság elnökeSkribek Alen újra ZalaegerszegenJúnius 28-án Olai Fesztivál a Göcseji FalumúzeumbanCsoportosan elkövetett rablás a ParkerdőbenOrszágos bajnoki címet ünnepelhetett a Kölcsey B33-as kosarascsapataJúlius 5-én ismét Filmzenei koncert a Dísz térenKi kapja az idei Lokálpatrióta Díjat? Július 14-ig várják a szavazatokat50 millió forint a Kossuth utca felújításáraBaloldali ajánlat a választóknak az MSZP részéről -
rovatunk hírei
Múzeumok Éjszakája 2025Statárium- drámaelőadás a TörvényszékenXXIX. Göcseji Prószafesztivál a Gébárti-tónálÍgy éltünk a '80-as években - kiállítás a Göcseji MúzeumbanKitekintő - Frimmel Gyula grafikusművész kiállításaEsély Gála 2025Kis képek és műhelytitkok - Nemes László kiállításaHorváth Csongor Gergő kiállítása a Liszt-iskolábanMészi 65 - kiállítás a Gönczi GalériábanBudaházi Tibor jubileumi kiállítása a Göcseji Múzeumban top 10
Lemezfelvétel a Göcseji Falumúzeum Klügel-orgonáján Harmincöt évvel ezelőtt térhettek vissza a ferencesek zalaegerszegi kolostorukbaDr. Sinkó Vilmos maradt a Zalaegerszegi Járásbíróság elnökeVilágzene, jazz, népzene és mindezek fúziója az idei Fatemplom FesztiválonNyaralás fenntarthatóan, költséghatékonyan