2018.12.16., vasárnap - Etelka,Aletta Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Kevés a középkori épített emlék

2018. június 29. péntek, 16:45
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Előadássorozatot indított a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület annak érdekében, hogy a tagsággal és az itt élőkkel jobban megismertessék a város építészeti értékeit, és az ehhez kapcsolódó művészettörténeti emlékeket.

 A TIT-székházban megrendezett összejövetelen Czeglédy András, az egyesület elnöke elmondta: a „Zalaegerszeg építészetének története” című előadássorozat a középkortól kezdve, a barokkon és az eklektikán keresztül, egészen a modernizmusig tekinti át a város értékeit, illetve az aktuális kutatások eredményeit. Hiszen nem minden korszakból maradt fenn épület. A középkori emlékek például szinte teljesen hiányoznak; így ezt az időszakot jórészt a régészek munkájából ismerhetjük.

Építészeti előadássorozat indult

Czeglédy András és dr. Vándor László

Nem véletlen, hogy a rendezvénysorozat első előadója dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató volt, aki a középkor építészetéről beszélt. Mint mondta: Zalaegerszeg nem tartozik az élbolyba, ami az érintett korszak építészeti emlékeit illeti. A belváros területén nincs megmaradt, ma is álló középkori épület. A feltárt és bemutatott épületek száma is mindössze egy: ez a nagytemplom mellett látható temetőkápolna maradványa. Ezenkívül a városhoz csatolt, egykor különálló településeken (Andráshida, Csács, Besenyő) található egy-egy ma is álló templom. Az idők folyamán azonban ezeket is átalakították, bővítették.

Ami a középkori várost illeti: az eddigi kutatások alapján kiterjedése a nagytemplomtól a mai Petőfi utcáig tartott, illetve a mai Csány tér környékén találtak még középkori házcsoportokat. Főleg a csatornázásokhoz kötődő régészeti munkák során. A föld felszínén nem maradtak lakóházak. A város egyetlen, felszínen is látható középkori emléke a Mária Magdolna Plébániatemplom mellett lévő temetőkápolna; ezt a ’70-es évek végén tárták fel.

A város középkori látképe Frimmel Gyula grafikáján

A régész hozzátette: természetesen van tudomásuk konkrét középkori épületekről, de azok a föld alatt vannak. A ráépítések miatt pedig nem lehet feltárni őket. Ilyen például a nagytemplom alatt rejlő korábbi – kisebb méretű – templom, vagy a bírósági tömb alatt található egykori püspöki udvarház is. Külön említést igényel a 16. századtól kiépülő egerszegi vár, melynek kiterjedése az eddig lezajlott régészeti feltárásokból ma már jól körvonalazható.

Vándor László előadásában utalt arra is, hogy a 16. századi mezőváros – eddigi ismereteink alapján meghatározható –látképéről Frimmel Gyula készített grafikát, mely a tavaly megjelent „Zalaegerszeg története” című kiadványban látható. Készülőben van továbbá, egy a város középkoráról szóló kötet is, amit a régész dr. Bilkei Irén főlevéltárossal közösen jegyez.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK