2020.03.31., kedd - Árpád Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Kötetben Pehm (Mindszenty) zalaegerszegi évei

2019. december 21. szombat, 17:38
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
A napokban jelent meg Balogh Margit történész, Az Apát úr - Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi évei című kötete. Az életrajzi kiadványt a Göcseji Múzeum szervezésében mutatták be a város dísztermében. Mint az bevezetésként elhangzott: a 20. századi történelem egy különleges, ellentmondásos, ám meghatározó személyiségéről van szó. A mai napig sokan és sokat beszélnek róla.

A rendezvény moderátora Kiss Gábor könyvtárigazgató volt, köszöntőt Balaicz Zoltán polgármester és Kaján Imre, a múzeum igazgatója mondott. A polgármester örömtelinek nevezte, hogy épp azután kerül bemutatásra a kötet, hogy egy kormányhatározat által zöld utat kapott a Mindszenty zarándokközpont megépítése. Mint fogalmazott, a város életében fontos szerepet töltött be Mindszenty, aki Pehm Józsefként 1917-ben érkezett Zalaegerszegre. Előbb hittanítóként tevékenykedett, majd 1919-től ő lett a város plébánosa (egészen 1944-ig). A friss kiadvány a 100. évforduló alkalmából látott napvilágot.

Tekintélyelvűség és szociális érzékenység jellemezte

Kaján Imre szerint Balogh Margit most megjelent kötetével talán sikerül eloszlatni egy-két tévhitet, és megválaszolni azt a kérdést, hogy vajon milyen ember volt Mindszenty József. Annál is inkább, mert pályájának egy elég hosszú időszaka esett Zalaegerszegre, a város életében pedig kulcsfontosságú volt ez a korszak. Komoly fejlesztések, építkezések történtek munkája révén.

Az eseményen Stróber László apátplébános is megemlékezett elődjéről. Mint mondta, Mindszenty lelkületéről sok mindent elárul az, hogy mindig csak egy pár cipője, és egy reverendája volt. Különösen támogatta a szegényeket, a gyermeküket egyedül nevelő édesanyákat. De az is tény, hogy szigorú volt, megkövetelte a tiszteletet. Szerinte Pehm József lelkisége ma is érezhető a városban.

Balogh Margit könyve Zalaegerszeg két világháború közötti életébe is bepillantást nyújt. Mint azt a szerző a kötetbemutatón elmondta: a 600 oldalas mű megírásához rengeteg segítséget kapott a Göcseji Múzeum, valamint a Zala Megyei Levéltár munkatársaitól, ezenkívül többek között a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár és a veszprémi érseki levéltár is bőven szolgált érdekes és értékes adatokkal. A történész húsz éve foglalkozik Mindszenty József személyével és munkásságával; 2015-ben már megjelent egy kétkötetes monográfiája a témában, melyet szintén bemutattak Zalaegerszegen.

A mostani könyvvel kapcsolatban megjegyezte: jobboldali ismerősei túl kritikusnak, a baloldaliak pedig túl elfogultnak találták munkáját. Ő történészként abban hisz, hogy a tudomány autonóm és mindig a forrásokat kell keresni. Egy-egy információt érdemes három oldalról is megerősíteni, hogy az valóban hiteles legyen. Pehm (Mindszenty) József alakja valóban sokszor ellentmondásos. Tény, hogy makacs volt, tekintélyelvű és konzervatív, vagy ha úgy tetszik maradi. Kevés embert engedett közel magához és sok vitája akadt másokkal. Lételeme volt a harc, a küzdelem. Az is igaz, hogy volt olyan eset, hogy egy nőt rendőrrel vitetett ki a templomból, mert az a férfiak padsorába ült le. De egy ember cselekedeteit mindig a saját korába helyezve kell megítélni – fogalmazott.

A másik oldalról viszont Pehm József egész életében építkezett. Szó szerint is, hiszen több fontos zalaegerszegi épület felépítése kötődik nevéhez (Jézus Szíve plébánia templom, Notre Dame Zárda). Nem restellt közbeszerzésekkel, könyvelésekkel foglalkozni, mesteremberekkel tárgyalni. Mindeközben lapot szerkesztett, és meghatározó szereplője volt a város kulturális és társadalmi életének, továbbá 16 új egyházi központot is létrehozott a környéken. Szociális érzékenysége óriási volt; mindig támogatta, védelmezte az elesetteket, a szegény sorsúakat és a tehetséges gyerekeket. Balogh Margit szerint mindebből látható, hogy összetett személyiség volt, aki a kommunizmus idején és üldöztetése alatt is kitartott elvei és meggyőződése mellett. Mindig az igazságkeresés joga vezérelte – fogalmazott a szerző.

Az új kötetet közel 300 fotó illusztrálja, a könyv egyik érdekessége pedig a mellékletben található grafológiai elemzés (a szakértő a munkavégzés közben nem tudta, hogy kinek a kézírását elemzi), amit nagyon ritka esetben alkalmaznak a történészek.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK