2024.05.25., szombat - OrbánZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Mosaburg–Zalavár örökében

2023. március 28. kedd, 08:31
Szerző és fotó: Antal Lívia
A Zalavár-Várszigetet a magyarok, a németek és szlávok is magukénak érzik. De mégis kié is ez az Európa, Magyarország és Zala vármegye szempontjából is kiemelkedő jelentőségű régészeti lelőhely? – ezt a kérdést boncolgatta előadásában Ritoók Ágnes régész-főmuzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának munkatársa, akit idén március 15-én Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesítettek.

Dr. Ritooók Ágnes előadásában

A Zalavár-Várszigeten, a 9. századi Mosaburg, azaz Mocsárvár területén lassan 75 éve zajlanak régészeti kutatások, amelyből a Mindszentyneum régészeti esték programjának soron következő vendége 30 éve veszi ki részét.

A terület a Karoling Birodalom keleti délvidéke a 9. században, amelynek egyik központja Zalavár volt. Tulajdonosa Pribina nyitrai fejedelem, aki hűbérbirtokul kapta a mocsaras várszigetet Németh Lajos Karoling uralkodótól. A kutatásokból kiderült, hogy több épület állt itt akkor. Pribina erődített udvarházában a Szűz Mária templom, amit 850-ben szenteltek fel. Maradványai nem kerültek elő. A 11. században újjáépítették, és ez lett Szent István által alapított bencés monostor temploma, amit 1019-ben Szent Adorján tiszteletére szenteltek fel. 2019-ben, a templom nyugati előterében folytatott kutatások során egy jelentős lelet került elő. Egy sírban, egy nagy koporsóban 25-30 éves férfi csontvázára bukkantak, egy bronz markolatgombos vaskardra, sarkantyúgarnitúrára és egy bizánci aranypénzre.  A közelben, az 1950-es évek elejei feltáráskor egy gazdagon felékszerezett hölgy sírját tárták fel, aranyozott ezüst fülbevalókkal és gyűrűkkel.

Elök Ritoók Ágnes, Hátul Lucz József, Zalavár polgármestere, a Göcseji Múzeumtól Havasi Bálint múzeumigazgató-helyettes,
Vándor László nyugalmazott múzemigazgató és Kostály László múzeumigazgató

A Keresztelő Szent János-templom volt a második templom, vagy együtt épült a Szűz Mária templommal. Fából készült, köréje nem temettek, de ahogy neve is mutatja, itt keresztelték meg az újhitűeket. Ezen egyszerű fatemplom helyezkedéséhez igazítják később a 850 és 860 között épült Hadrianus zarándoktemplomot, amit a salzburgi érsekség létesített monostorral együtt. Érdekessége az épületplasztikai díszítése, az ásatások során szárkő maradványokra, és festett üvegtöredékre leltek. A másik különlegesség, hogy a templom mellett a glagolita írás betű jeleivel vésett cseréptöredékek kerültek elő, amely tárgyi bizonyítéka annak, hogy az abból kifejlődő cirillikát Cirill és Metód alkotta meg. Ők a 860-as évek végén jártak itt. Metód később visszajön, mint Pannónia püspöke, pápai felhatalmazással. Ritoók Ágnes kiemelte, ez az a tárgyegyüttes, amely miatt nemcsak a szomszédos szláv országokból, hanem Oroszországból is érkeznek zarándokok ide.

Arnulf keleti frank király és császár palotájára 2011-ben bukkantak az ásatások során. Viszonylag jól megmaradt falszakaszokat tártak fel, amelyből az is látszik, hogy tekintélyes épület lehetett. Ezek voltak a legfőbb épületei Mosa-burgnak, ami a 9. századi Kárpát-medence legsűrűbben lakott települése volt, és amit az uralkodó 899-ben bekövetkezett haláláig birtokolt. Ezt követően szállták meg a magyarok Kárpát-medence Dunától nyugatra elterülő részét.

Kora Árpád-kori zalai megyeszékhely volt Mosaburg/Zalavár-Vársziget, ahol sokféle náció állíttatott emlékművet hőseinek.
Fontos megőrizni a mindannyiunk számára egyedi jelentőséggel bíró hagyatékot, nem kisajátítva, hanem együtt ünnepelve, hangsúlyozta végül Ritoók Ágnes.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK