2024.05.20., hétfő - Bernát, FelíciaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Nagyhatalmú főúrból domonkos szerzetes

2023. február 17. péntek, 18:31
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: -pP-
Régészeti esték címmel indított előadássorozatot a Mindszentyneum, a Göcseji Múzeummal közösen. Elsőként dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató volt a vendég, aki a középkorba invitálta a hallgatóságot.

Előadás Zala egyetlen középkori szentjéről

Boldog Buzád emlékezetéről, és a hozzá kötődő Kis-balatoni várak feltárásáról beszélt az érdeklődőknek. Boldog (II.) Buzád a 13. század óta máig Zala egyetlen középkori szentje, személyéhez kapcsolódik több középkori kisvár – például a zalaszabari és a balatonmagyaródi – alapítása.

Vándor László elmondta: az 1980-as években, a kis-balatoni ásatások kapcsán került elő Buzád személye. A középkori Zala vármegye területén körülbelül 38 nyugat-európai mintára épített kisvár volt. Ezek jelentősebb nemzetségek mentsvárai voltak. Többségük a török kor idején elpusztult. A Hahót-Buzád nemzetség vélhetően a 12. században került Magyarországra. Nevüket a Kézai- és a Thuróczy-krónika is említi, bár származásukat rosszul jelölik.

A Hahót nembeli Buzádok ágához tartozott (a később boldoggá avatott) II. Buzád, akinek Zala és Sopron vármegyében is voltak birtokai. Pozsonyi főispán, majd vasi és soproni bán lett. A források szerint 1233-ban belépett a domonkosokhoz, és szerzetesnek állt a rend pesti kolostorába. Hogy ezt megelőzően székhelye sokáig a zalaszabari vár volt, onnan tudható, hogy miután szerzetes lett, rendelkezett a vár sorsáról. Vagyona ugyanis már nem lehetett, így birtokait szétosztotta fiai között. 

Boldog Buzád (Forrás: Wikipedia)

A régészeti feltáráson a szabari várból Árpád-kori leletek kerültek elő, az anyag mennyisége és minősége is azt erősíti, hogy lakták a várat – fogalmazott az előadó. Hozzátette: II. Buzád nagyhatalmú főúrból lett domonkos szerzetes, aki a renden belül is hamar elöljáróvá és a tudományok mesterévé lépett elő. Köszönhető ez annak is, hogy írni-olvasni tudó ember volt, ami akkor ritkaságnak számított. Sorsát a tatárjárás pecsételte meg. Bár lett volna rá lehetősége, nem menekült el: a krónikák szerint a templomban az oltár előtt imádkozva várta a tatár sereget, és áldozatul ajánlotta magát az Istennek. A tatárok vélhetően 1241-ben (a krónikák szerint 1243 decemberében) végezték ki. Tisztelete elterjedt volt a középkorban, alakja a Képes Krónikában is megjelenik, majd szentté is felterjesztették. A szentté avatási folyamat nem zárult le, ám ennek megelőző lépéseként boldoggá avatták.

A Buzádok szabari ága kihalt, birtokaik a Bánfiakra szálltak. Boldog Buzád alakja pedig sokáig feledésbe merült. Vándor László 1996-ban a Pannon Tükör folyóirat hasábjain jelentkezett egy a témához, és a zalai középkorkutatáshoz kapcsolódó tanulmánnyal. 2009-ben Hahóton szobrot emeltek Buzád tiszteletére, néhány éve Letenyén egy kilátó, továbbá egy megyei hagyományőrző egyesület is viseli nevét.
 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK