Újranyomtatták az 1473-as Budai Krónikát

 Elsőként a Deák-könyvtár vehette át a kötetet

Az eredetileg Hess András nyomdájában 1473-ban készült krónika hasonmás kiadványát az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) jelentette meg a magyarországi könyvnyomtatás 550. évfordulója alkalmából. E kötet tekinthető ugyanis a hazai könyvnyomtatás kezdetének, első állomásának. A csúcsminőségben újranyomtatott, valamint magyar, latin és angol nyelvű kísérőkötettel ellátott kiadványt Tóth Renáta, a megyei könyvtár igazgatója, és Kiss Gábor főkönyvtáros vette át Farkas Gábor Farkas történésztől, az OSZK Kutatási és Különgyűjteményi Főosztály Muzeális Könyvtári Dokumentumok Nyilvántartási Irodájának vezetőjétől, aki ezt követően előadást is tartott az eredeti kötet történetéről.

Tóth Renáta, Farkas Gábor Farkas és Kiss Gábor

A Budai Krónika kapcsán több kérdés is felmerül, melyekre a történész igyekezett választ adni. Elöljáróban felvetette, hogy vajon mitől tud egy 15. századi alkotás a 21. században is érvényes lenni? Talán attól, hogy történetet mesél el; egyrészt a magyarságról, és annak eredetéről, egészen Mátyás királyig. De maga a 15. században nyomtatott könyv, a hiányzó oldalaival, betűkopásaival, Hess András nyomdász eltűnésével, valamint a Mátyás király korában zajló politikai konfliktusokkal is mind-mind egy olyan történet, ami felkelti a könyvtárosok és a korszak kutatóinak érdeklődését. 

A történész többek között elmondta: a Budai Krónika 1473-ban körülbelül 240-250 példányban jelenhetett meg, ára pedig 1 aranyforint volt (ez egy ökör árának felet meg akkoriban). Hess jó üzletet látott benne, ezért is vállalta a nyomtatást. Ami a szerzőt illeti: a krónika szövege több önálló történeti mű összeszerkesztéséből jött létre, melynek alapjait 14-15. századi kódexek jelentik. A könyv utolsó részének szerzője viszont ismeretlen.

A reprint kiadás egy részlete

Az is tudható, hogy hetven levelet, összesen 133 nyomtatott lapot tartalmaz a könyv, és az eredetiek közül csak tíz példány hollétéről tud a szakma. Ezek közül mindössze kettő van Magyarországon. Hess, Kárai László budai prépost alkancellárnak ajánlva nyomtatta ki a Chronica Hungarorumot, vélhetően azért, mert a nyomdászt maga Kárai hívta Rómából Magyarországra. A nyomda felállítását azonban Vitéz János esztergomi érsek kezdeményezte, aki a legfőbb mecénásának is számított. A történész szerint a kötet nyomtatását egy ideig szüneteltették, és minden bizonnyal néhány oldal is hiányzik belőle, mégpedig politikai okok miatt. 1471-ben ugyanis belpolitikai válság volt Magyarországon, így Mátyás uralkodásáról nagyjából csak a koronázás ténye, és egy a humanizmusról szóló szöveg került be.

A most megjelent reprint kiadás – mely esztétikus fatokba került – 350 példányban készült el gépi kötéssel, a borítón pedig Hess András betűit használták fel. Az OSZK honlapjának részeként egy internetes aloldal is létrejött, mely a krónika keletkezésével és tartalmával foglalkozik. Sőt, Szabó Sipos Barnabás színművész előadásában egy hangoskönyv is napvilágot látott. A Chronica Hungarorum történetét a biblikus kezdetektől a hun történeten át, Mátyás király 1467-es moldvai hadjáratáig hallgathatják meg az érdeklődők.