2024.03.03., vasárnap - KornéliaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Az ünnepi öltözéktől a terítékig

2022. december 15. csütörtök, 19:34
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Tematikus programokat és tárlatvezetéseket szervezett az adventi időszakban a Göcseji Múzeum. A karácsonyra hangoló rendezvényeken többek között az ünnepi öltözködésről, a díszes asztalterítékekről hallhatott előadásokat a közönség, de képeslapokat is készíthettek egy workshop keretében. Sőt, az egyik tárlatvezetés végén a látogatók egy korabeli családi süteményreceptet is kaptak útravalóul.

Karácsonyra hangoló tárlatvezetések

A programok zöme az intézmény Protokoll és diplomácia című időszaki kiállításához kapcsolódott. Krajczár Zsuzsa tanár, ruhaipari mérnök, stíluskommunikátor az ünnepi öltözék lehetséges variációiról tartott előadást. Mit illik, és mit nem illik felvenni egy családi összejövetelre, céges rendezvényre, vagy egy komolyabb fogadásra ahhoz, hogy ne legyünk se túl, se alulöltözöttek?

Krajczár Zsuzsa és modelljei

A szakember szerint az európai protokoll előírásoknak ma már bárki utána tud nézni az interneten, a komolyabb eseményekre szóló meghívók pedig mindig tartalmaznak dress code-ot. Nem az a lényeg, hogy észre vegyenek minket, hogy feltűnést keltsünk, hanem hogy megmaradjunk mások emlékezetében. Karácsony közeledtével a családi eseményekre is érdemes felkészülni: ne melegítőben és otthoni öltözékben várjuk a vendégeket. Rokonaink körében is adjuk meg a módját az ünnepnek, és öltözzünk fel elegánsan a családi asztalhoz. 
Az előadás végén a stíluskommunikátor egy rövid divatbemutató keretében néhány öltözéket ajánlott a résztvevőknek.

Kiss Nóra etnográfus, és Takács Kata dekoratőr „Karácsonyi teríték egykor és ma” címmel tartott bemutatóval egybekötött előadást. Száz évvel ezelőtt a göcseji karácsonyi asztal bizonyos szempontból egyszerűbb volt a mainál, ellenben rengeteg szimbolika kapcsolódott a terítékhez. A néprajzkutató többek között elmondta: a paraszti világban egy hétköznapi étkezésnél nem adtak a terítékre, de ünnepekkor igen. A karácsony szent időszaknak számított; a kereszténységhez kapcsolódó (Jézus születésére utaló) szimbolikák keveredtek a régi hiedelemvilággal. Számos termékenységvarázsló és rontáselhárító szokás jelent meg az ünnepi asztal díszítésénél. Azt tartották, hogy amilyen a karácsonyi vacsora, olyan lesz a következő év, így bőségvarázsló ételek és tárgyak kerültek az asztalra (vagy az alá), melyet ünnepi abrosszal takartak le (akár több rétegben is). Kenyér, alma, dió, mézbe mártott fokhagyma is része volt a menünek, melyeknek gyógyhatást tulajdonítottak. December 24-e még böjti nap volt, így csak az éjféli misét követően került sor nagyobb étkezésre, de napjaink „bőségéhez” képest ez is lényegesen szerényebb volt. Az ünnepi étkészlet, a gyertya és a különféle aszalványokból, dióból készült díszek akkor is részei voltak az ünnepi hangulatnak.

Kiss Nóra és Takács Kata a régi és a mai terítékkel

Napjaink szokásairól már Takács Kata dekoratőr szólt, bemutatva, hogy néhány hangulatos tárggyal és némi zöld növénnyel miképp lehet még egy családi asztalt is hangulatossá tenni. Szerinte a kevesebb mindig több, érdemes odafigyelni a színharmóniára (lehetőleg egy tónusból válogassunk), az abrosszal pedig nyugodtan lehet lazán bánni. Akár aszimmetrikusan felhelyezni egy lágyabb textilt az asztalra. Ha a terítőnk mintás, akkor az étkészlet legyen visszafogott, díszesebb tányéroknál viszont semleges színű „alapozást” használjunk. A fényfűzérek, gyertyák, csillogó gömbök és az élővirág fokozzák az ünnepi hatást. A helyiség adottságainak megfelelően pedig nemcsak az asztalt, hanem annak környezetét is bátran díszíthetjük. 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK