Egzotikus fűszerek, konyhai cselek

Mautner Zsófi gasztroblogger volt a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Zalaegerszegi Női Szalon vendége a közelmúltban. A közismert szakáccsal és műsorvezetővel – akinek hamarosan a 15. kötete jelenik meg – Balaicz Zoltánné, a szalon vezetője beszélgetett.

Mautner Zsófi a női szalonban

Mautner Zsófi diplomatacsaládban született, gyermekkora nagy részért külföldön töltötte, majd a közgazdasági egyetem elvégzése után maga is diplomata lett. Az ételek ugyanakkor mindig nagy hangsúlyt kaptak az életében, hiszen mint mesélte „főzőcsaládban” nőtt fel; mindenki tudott és szeretett főzni körülötte. Ez nála sem volt másképp! Így nemcsoda, hogy 2005-ben szórakozásból elindította saját gasztroblogját (Chili és Vanília), hogy receptjeit és a hozzájuk kapcsolódó történeteket megossza az olvasókkal. Szabadidejében blogolt; tulajdonképpen egy szál laptoppal kezdte pályafutását. Nem tervezte, hogy a hobbiból egyszer hivatás lesz. 2009-ben mégis felhagyott a brüsszeli diplomata állásával és szakácsnak tanult. Azóta könyveket ír, műsorokat vezet; nemcsak konkrétan az ételekkel foglalkozik, hanem azzal is, hogy hogyan kell berendezni és felszerelni egy jó konyhát. Például az alap, hogy kell egy jó kés! Na, meg egy minőségi öntöttvas-lábos. Ez nem olcsó ugyan, de csak egyszer kell megvenni.

Kiss Gábor könyvtárigazgató, Mautner Zsófi gasztroblogger és Balaicz Zoltánné, a szalon vezetője

Azt tapasztalja, hogy nagy általánosságban a nők kísérletezőbbek, mint a férfiak, sőt sokszor épp a férfiak az újítások gátjai. Mert jobban ragaszkodnak a hagyományos ételekhez, ízekhez. Szerinte érdemes trükköket bevetni. Nem kell mindig megmondani nekik, hogy épp újítottunk a recepten, vagy hogy belecsempésztünk az ételbe valami új fűszert. Pláne, ha elégedettek a végeredménnyel. Egy-egy népszerű étel esetében (például rántott hús) valami cselt is alkalmazhatunk, hogy az gyorsabban elkészüljön. A blogger például utál panírozni, így a rántott húst a liszt után egy kefires masszába forgatja; nem egyenként a szeleteket, hanem az összes húst egyszerre. Ha ezt olajban kisüti, a végeredmény ízletes lesz és ropogós.

Mivel kiskora óta utazott a család, nála alapvető a más népek és kultúrák tisztelete, szeretete, így az újdonságokra való nyitottság is. Hiszi, hogy egy-egy országot annak gasztronómiája révén lehet először megismerni. Imádja az egzotikus ételeket, fűszereket. Bár azzal is tisztában van, Magyarországon az emberek sokszor idegenkednek a távoli ízektől. Szerinte kezdetben ezeket apránként érdemes kóstolgatni, vagy beletenni az ételekbe. Az is fontos, hogy a fűszer mindig csak támasza legyen az ételnek, nem szabad, hogy uralja azt.

Mint mondta: a hétköznapi magyar konyha elég kevés fűszert használt (só, bors, paprika, kömény, esetleg babérlevél), pedig ha kinyitunk egy középkori szakácskönyvet, akkor sok olyan hozzávalóval találkozhatunk, amit ma már egzotikusnak gondolunk. Szerecsendió, sáfrány, gyömbér…

Neki nagy kedvence a római kömény, a koriander zöld, és a zöldfűszerek is. Ezek itthon eléggé megosztják a közvéleményt, pedig érdemes velük kísérletezni. Persze az arányok fontosak, mert intenzív ízekről van szó. Elárulta: a sztárséfeknél most az az új trend, hogy vad- és gyógynövényekkel bolondítják meg az ételeket. Ezek a divatok fokozatosan vidékre is eljutnak majd. Pont úgy, ahogy az újhullámos  kávézók, kézműves pékségek- és cukrászdák, street foodok és bisztrók divatja. Ma már minden régióban van egy-egy menő hely.

Mautner Zsófi arra biztat mindenkit, hogy minél többet vásároljunk a helyi piacon. Ez egyrészt sok ötletet ad, másrészt egészséges és környezettudatos megoldás is. Szerinte bátran válogassunk a szezonális zöldségek közül, mert nem kell mindig húst enni. Vagy, a hús mellé sem muszáj mindig rizst vagy krumplit enni. A sült zöldségek, fűszeres zöldségraguk, saláták is lehetnek ugyanolyan laktatóak, és változatosan, idénynek megfelelően lehet őket elkészíteni. Neki még tizenöt év után is rengeteg ötlete van.