Az abszurd novelláktól Ecsedi Erzsébetig

Rényi Ádám író a városi könyvtárban

A szerzővel Kereki Judit könyvtáros beszélgetett; többek között a szóban forgó kötetekről, de a színházról is. Aki olvasta az Osztálytalálkozó, vagy A bezzeggyerek című könyveket, az pontosan tudja, hogy Rényi Ádám az utolsó pillanatig félrevezeti az olvasót; a történetek végén ugyanis mindig van egy csavar. Azt mesélte, hogy nem készült tudatosan írónak, eleinte csak egy személyes blogon osztotta meg írásait a barátai szórakoztatására. Első novellája az Osztálytalálkozó volt, erről kapta aztán a címét az első gyűjteményes kötet is. Máig furcsa és szürreális élmény számára, hogy viszonylag gyorsan bekerült az érettségi feladatsorok közé (annak ellenére, hogy a szerzője még él – tette hozzá viccesen). Valószínűleg azért, mert a szövegek rövidek, mai nyelven íródtak, (úgy ahogy beszélünk) és mai problémákat, élethelyezeteket jelenítenek meg. Emiatt a fiatalok tudnak kapcsolódni hozzá. Beszippantja őket, pedig keményre sikeredett sztorik is vannak a kötetben – tette hozzá.

A szerző nem titkolja, hogy Örkény István művei máig hatnak rá. Sőt, azt érzi, hogy Magyarországon azóta is könnyű abszurdot írni; tulajdonképpen annyira abszurd a világunk, hogy a valóságot csak egy kicsit kell befejezni és kész a mű.

A beszélgetés során felvetődött, hogy második kötetében (A bezzeggyerek) sokkal több a női karakter. Az író erre azt válaszolta: feministának tartja magát. A nők mindig közel álltak hozzá, sok lány barátja van. Meg felesége, valamint két lánya is. Úgy érzi, hogy a nők érdekesebb karakterek, a férfiakban jóval kevesebb az érzelem, sivárabban gondolkodnak. A női szereplők jobban be tudják járni azt az érzelmi hullámvasutat, amit ábrázolni szeretne. Míg az első köteténél a már említett csavar, félrevezetés érdekelte, addig a második novellásgyűjteményben inkább a karakterek kibontása volt hangsúlyos számára, de a váratlan fordulatok azért itt is megvannak.

A könyvekből Ecsedi Erzsébet olvasott fel novellákat az est folyamán, ami nem véletlen. A két kötet szövegeiből nemrégiben egy színdarab született, A hosszú élet titka címmel. Az előadás a fővárosi 6Szín teátrumban látható. (A dramaturg Enyedi Éva, a rendező Lengyel Andor volt). Rényi Ádám személyesen kérte fel Ecsit az egyik szerepre, akit először még színikritikus korában látott a POSZT-on színpadon (a zalaegerszegi társulat Színésznők című előadásában). Ahogy fogalmazott: nem tudta levenni a szemét Ecsiről, és azt érezte, hogy valami nagyon el van rontva a honi színházi életben, hogy ő eddig nem ismerte Ecsedi Erzsébetet, annak ellenére, hogy folyamatosan különféle előadásokat nézett. A 6Szín csapata is gyorsan megkedvelte a zalaegerszegi színművészt. Ecsedi Erzsébet pedig azt mesélte a találkozón, hogy számára inspiráló idegen közegben és idegen színészekkel dolgozni. Nem ugyanazok az arcok és az elvárások, emiatt sokat tanulhatnak egymástól. Általában ilyenkor valami jó születik.

Reméljük ezt a zalaegerszegi közönség is megtapasztalhatja anélkül, hogy a fővárosba kellene utaznia. A tervek szerint A hosszú élet titka ősszel a VMK-ban vendégszerepel.