Kacagásra késztető absztrakciók

Konok Tamás a modern magyar művészet egyik kiemelkedő alakja, a geometrikus absztrakció egyik legjelesebb hazai képviselője. 1953-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, Bernáth Aurél tanítványaként. 1959-ben Párizsban telepedett le; első magyarországi kiállítására csak 1980-ban került sor. A hetvenes években építészettel kapcsolatos munkákat, reliefeket, plasztikákat, falképeket készített. Így került később kapcsolatba a Budapesti Műszaki Egyetemmel, ahol 1992-től címzetes egyetemi tanárként is dolgozott. Festményeire – melyek az évtizedek alatt egyre inkább nonfiguratívvá váltak – vékony vonalak, harmonikus színvilág és metamorfózis-szerű geometrikus formavilág jellemző.

 Konok Tamás tárlata a Gönczi Galériában

A Gönczi Galériában nyílt tárlaton az alkotó betegsége miatt nem tudott részt venni. Felesége, Konok Marianne elmondta: a tárlat egésze még férje instrukciói alapján valósult meg. Reméli, hogy amint az egészségi állapota lehetővé teszi, személyesen is megtekinti majd a végeredményt.

A tárlatnyitón a kultúra napja alkalmából köszöntőt mondott Flaisz Gergő, a házigazda intézmény vezetője, Vadvári Tibor alpolgármester és dr. Katona György mérnök-közgazdász, a tárlat ötletgazdája, aki személyesen is ismeri az alkotót.

A kiállítást Spiró György (képünkön), Kossuth-díjas író ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Mint fogalmazott: Konok Tamás nemcsak nagyszerű festő, hanem egy kedves ember is, akivel jó beszélgetni. Ezért is vállalta el, hogy megnyitja a zalaegerszegi tárlatát. Sajnos a betegség közbeszólt, így a vele tervezett beszélgetés most elmaradt. Ehelyett a képekről kellene beszélnie; csakhogy képekről, zenéről nem lehet beszélni. Spiró szerint ugyanis ezek nem fogalmi jelenségek. A látványt nehéz leírni, az absztrakt festményeket pedig még annál is nehezebb. Konok Tamás geometrikus ábrázolásai mégis szólnak hozzánk. Hihetetlen harmóniát és mozgalmasságot jelenítenek meg és kacagásra késztetnek. Ez utóbbit nehéz elmagyarázni; sokszor elég hozzá a kép egyik sarkában „elhelyezett” rózsaszínű kis négyzet.

Őrült munka van ezekben a látszólag egyszerű ábrázolásokban. Olyan egyensúlyok és buktatók jelennek meg a képeken, amiket Konokon kívül más nem tudna kitalálni. Spiró György szerint a most kiállított anyag – mely 2016-ban már Szentendrén is bemutatásra került – Európa bármelyik kiállítóterében megállná a helyét.

A tárlat február 18-ig látogatható.

A kiállítás után – kultúra napja apropóján – Spiró Györggyel Arany Horváth Zsuzsa újságíró beszélgetett a PopUp Caféban.