A kőtábla két oldala

Mint arról már korábban beszámoltunk, februárban elbontásra került a Bajcsy-Zsilinszky téren álló Felszabadulási emlékmű, mert életveszélyesnek minősítette az állapotát a műszaki szakvélemény. A bontás során, Mikus Sándor Nő mandulaággal című domborművének hátoldalán egy Petőfi-idézetet találtak a polgármesteri hivatal helyszínen lévő munkatársai.

Egyik oldalon az idézet, a másikon a mandulaágat tartó női alak

Az újrahasznosított dombormű története

Hogy miképp kerültek a kőfal belső oldalára a költő Élet vagy halál! című közismert versének első sorai? A részletekről a közelmúltban tartottak sajtótájékoztatót az egyik zalaegerszegi kőfaragó cég telephelyén, ahol az emlékművet jelenleg tárolják. Az eseményen – melyen részt vett többek között Vigh László országgyűlési képviselő, dr. Pál Attila a megyei közgyűlés elnöke, és dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott – Balaicz Zoltán fotókkal illusztrálva elevenítette fel a történethez kapcsolódó köztéri művek sorsát.

A polgármester elárulta: az első pillanatban még azt gondolta, hogy az 1956-os forradalom hevében véste fel valaki az idézetet az akkor ledöntött emlékmű hátoldalára. Rövid kutatómunka után – melyet Káli Csaba történész, az MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese végzett – azonban kiderült, hogy egészen másról van szó.

A kőtábla eredetije (vagyis a Petőfi-idézettel ellátott oldal) annak idején Budapesten állt; mégpedig a parlament épülete előtt 1927-ben felállított Kossuth-szoborcsoport részeként (alkotója Horvay János). A több alakos, körbejárható, nagyméretű kompozíció hátsó felén volt olvasható a felirat. A szoborcsoportot aztán 1951-ben elbontották (később Dombóvárra került), mert a Rákosi-rendszer túlságosan melankolikusnak találta a művet. Helyére 1952-ben Kisfaludi Stróbl Zsigmond és alkotótársai készítettek új Kossuth-szobrot. (Ezt 2013-ban szintén lecserélték, mégpedig az 1927-es szoborcsoport modernizált másolatára.)

Az eredeti Kossuth-szoborcsoport, rajta a Petőfi-idézettel

Zalaegerszeg úgy kapcsolódik a történetbe, hogy a Horvay-féle szétbontott szoborcsoport, Petőfi-idézettel ellátott kőtábláját 1955-ben újrahasznosították. Mikus Sándor Budapesten élő és alkotó, Kossuth-díjas szobrászművész ennek a hátoldalára helyezte el a Nő mandulaággal című domborművet, amit 1955-ben állítottak fel a Bajcsy-Zsilinszky téren – Felszabadulási emlékműként. Így vált hosszú évtizedekre rejtett szöveggé a ’27-es szoborcsoportot díszítő Petőfi-idézet.

Káli Csaba történész érdeklődésünkre elmondta: a látszat ellenére annyira nem volt bonyolult felderíteni a kőtábla történetét. Mikor meglátta a Felszabadulási emlékmű elbontása során előkerült feliratot és magát a kőtáblát, nyilvánvaló volt, hogy másodlagos felhasználásról van szó. Annál is inkább, mert ez teljesen bevett gyakorlat volt az adott korszakban. A faragott kövek nagyon drágák voltak, így gazdasági megfontolásból sokszor éltek hasonló megoldásokkal. A kőtábla méreteit elnézve azt is sejtette, hogy egy nagyobb méretű alkotás része lehetett egykoron, így első körben a szakirodalomban nézett utána a negyvenes-ötvenes években elbontott emlékműveknek, szoborcsoportoknak. Ez a kutatás nem vezetett eredményre.

Ezt követően a Petőfi-idézet alapján kezdett el az interneten kutakodni, aminek meg is lett az eredménye. Rátalált az 1927-es Kossuth-szoborcsoport egykori fotójára, rajta az idézettel. A szöveg formája, a sorok egymáshoz való viszonya, a betűk mérete teljesen olyan volt, mint ami a Felszabadulási emlékmű hátoldalán látható. Hogy hogyan került az eredeti kőtábla Mikus Sándor szobrászművéhez, azt egyelőre nem lehet tudni, erre vonatkozó adat nem került elő.

Dr. Sifter Rózsa, Vigh László, dr. Pál Attila és Balaicz Zoltán a fotókkal illusztrált sajtótájékoztatón

A történész szerint annak ellenére, hogy a kőtábla két oldala két – egymásnak ellentmondó – politikai és ideológiai korszak szimbolikáját rejti magában, inkább gazdasági megfontolások állhattak amögött, hogy újrahasznosították az anyagot. Valószínűbb, hogy pragmatikus, és nem annyira ideológiai döntés volt, hogy a Horthy-korszak elbontott szoborcsoportjának egy darabját használták fel a zalaegerszegi Felszabadulási emlékműhöz.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott: a domborművet és a szöveget tartalmazó kőtábla vagy a Göcseji Múzeum új állandó kiállításába kerül, vagy a leendő Mindszenty-központ kommunista diktatúrát bemutató tárlatának egyik eleme lesz. A Bajcsy-Zsilinszky téren pedig Szabadság emlékmű néven egy új alkotást állítanak fel.