Ötven éves a Vásárcsarnok

Az eseményről természetesen beszámolt a korabeli sajtó; nemcsak a helyi-, hanem környékbeli és országos lapok is. A Dolgozók Lapja például „a legkorszerűbb vidéki vásárcsarnoknak” nevezte cikkében az 1281 négyzetméteres, egyemeletes épületet.

 Poliészter tető, természetes fény, hangszóró 1969-ben

A Vásárcsarnok egykor (Göcseji Múzeum fotói)

Az akkori Zalai Hírlapban is terjedelmes tudósítás olvasható a megnyitót kísérő színes forgatagról. A meghívott vendégek (a tervezők és kivitelezők mellet az országgyűlési képviselő, a megyei- és városi tanács vezetői, a pártbizottság és a KISZ képviselői) megtekintették az új pavilonokat, elárusítóhelyeket. Az 5,7 millió forintból elkészült csarnok földszintjén négy sorban árulhattak az őstermelők, a két oldalfal mentén pedig többek között tejet, élelmiszereket, trafikárut, lacipecsenyét és húst is árusítottak – a maihoz hasonlóan. A galérián szintén pavilonok kaptak helyet.

A 8,3 méter magas Vásárcsarnokot úgy építették meg, hogy annak belső tere egy sárga poliészter tetőn keresztül természetes megvilágítást kapjon. Újdonságnak számított, hogy egy hangosító berendezés segítségével tájékoztatták a lakosságot a csarnok rendjéről és áruajánlatairól. Az avatáson Nádasdi József (KISZ KB titkár, a megye országgyűlési képviselője) mondott beszédet, aki utalt arra, hogy Zalaegerszeg megnövekedett lakosságszáma miatt „az új létesítmény az emberek napi gondjainak enyhítéséhez járul hozzá. A város fejlődése kapcsán feltételeket kellett teremteni ahhoz, hogy a lakosságot a szükséges élelmiszerekkel, kulturáltabb körülmények között lehessen ellátni”. 

A csarnok napjainkban

A cikkből az is kiderül, hogy a piac környékének rendezése és az új csarnok felépítése „jól reprezentálja azt a törekvést, hogy a városközpont rekonstrukciójával megvalósuljanak az általános városrendezési feladatok. Az új létesítmény pedig jól illeszkedik a jövő városképéhez”. 
Az új csarnokot a Tanácsi Építőipari Vállalat építette, a beruházás előtt természetesen rendezni kellett a régi piac területét. Emiatt a tér hátsó részén lévő „pados” elárusítóhelyeket elbontották, a Vásárcsarnok körüli területet pedig aszfaltozták. A csarnokot egyébként úgy építették meg, hogy azt később – ha az igények úgy kívánják – bővíteni lehessen.

Az 50. évfordulóval kapcsolatban megkerestük Horváth Istvánt, a Vásárcsarnok vezetőjét, aki arról tájékoztatott, hogy az idei Eper Napon szeretnének megemlékezni a születésnapról. Ennek időpontja azonban még bizonytalan a szeszélyes időjárás miatt. A piac és a csarnok múltjával kapcsolatban elárulta: Ferencz Győző újságíró néhány évvel ezelőtt felkutatta és megírta a piac 1777-2014 közötti történetének „vázlatát”, mely még szerkesztés alatt áll.

A megújult homlokzat

A jubiláló Vásárcsarnok legutóbb 2014-ben esett át egy rekonstrukción, mely tulajdonképpen az 1969-es nyitás óta az egyetlen nagyobb felújítás volt. Az öt évvel ezelőtti piacrekonstrukció a belváros-rehabilitáció keretében valósult meg.