Páterdombi séta a turizmus napján

A Zalaegerszegi Tourinform Iroda szervezésében Gróznerné Németi Piroska idegenvezető kalauzolta a közönséget a Béke-ligeti Tavasz szobortól egészen az Oncsa házakig. Az első állomás a Wlassics Gyula utcai egykori ALUGÉP-gyár régi irodaépülete volt, ahol – sokan nem is tudják – a Magyar Olaj-és Gázipari Múzeum (MOIM) „kirendeltsége” működik. Igazi különlegességeket bemutatva az itt kialakított kiállítóterekben.

Tóth János (középen)bemutatta a Papp Simon emlékszoba ritkaságait

Könyvminiatúrák az ALUGÉP-irodában

Ez a kihelyezett múzeumi részleg nem is annyira kicsi. Mint azt Tóth János a MOIM igazgatója elárulta: 2400 négyzetméternyi terület áll itt a rendelkezésükre. Az épületben korábban az ALUGÉP irodái működtek, a rendszerváltozás után aztán a MOIM alapítványának tulajdonába került az ingatlan, némi állami támogatás segítségével. 1995-ben költözött ide a skanzen mellett lévő „anyaintézet” egy része.

Főleg olyan dolgokat hoztak a páterdombi kiállítóhelyre, amik ott helyhiány miatt nem fértek el, vagy nem illettek a szabadtéri gyűjtemény és állandó kiállítás koncepciójába, ám mindenképpen nyilvánossá kívánták tenni őket. A Wlassics Gyula utcában így többek között dr. Papp Simon –és Zsigmondy Vilmos emlékszobákkal, egy 20 ezer kötetet számláló szakkönyvtárral, festményekkel, könyvminiatúra-gyűjteménnyel, valamint szódásüveg -és ásványvizespalack-kollekcióval is találkozhatnak a látogatók, de Szent Borbála ábrázolásokból sincs hiány. Az igazgató ez utóbbiakkal kapcsolatban elmondta: Szent Borbála a bányászok, kohászok, tüzérek védőszentje, s a MOIM rendelkezik a témában az ország egyik legjelentősebb szoborgyűjteményével. Az egyik ritkaság például az 1920-as évek elején készült a honvédség megrendelésére, mégpedig a Zsolnay-gyárban.

Érdekességek a Papp Simon emlékszobában is láthatók. Az ALUGÉP egykori tanácstermét alakították át enteriőrré, ami a hazai olajipar európai hírű geológus szakemberének állít emléket. A szobában a Papp Simon munkásságát bemutató tárgyakon és dokumentumokon túl, látható egy Erdélyből származó bányászkürt, és egy korabeli, díszes bányászegyenruha is. Tóth János ezenkívül bemutatott egy eredeti farbőrt is, melyet a bányászok a nadrágjukra erősítettek és azon „közlekedtek”, csúsztak a bányajáratokban.

Miniatúrák a 3000 darabos gyűjteményből

A könyvminiatúrákkal kapcsolatban megtudtuk: az apró könyvecskékből 3000 darabot számlál a gyűjteményük. Jó részük bányászati témájú, és soknak különleges a borítója is. Némelyeknek ezüstplakett van az elején, vagy különös metszetek láthatók rajtuk. Itt található bőrkötésben a világ legkisebb könyve is, melynek mérete mindössze 2x2 milliméter; érthető módon csak néhány szó van benne.

A páterdombi kirándulás Németh János Kossuth-díjas keramikusművész műtermében folytatódott, ahol az érdeklődők a kerámiaművészet kulisszatitkaiba leshettek be, majd a séta résztvevői ellátogattak a Báthory-iskolába, ahol a turizmus szakos diákok fogadták őket. Végül pedig az 1943-ban felépített ONCSA-házakat nézte meg a csoport, melyek annak idején a szegényebb sorú, sokgyermekes családoknak épültek egy országos program keretében. A páterdombi házak egyedisége abban rejlik, hogy a jellegzetes göcseji népi stílusban épültek; csonkakontyolt tetővel, szépen díszített, faragott faoromzattal.

Szent Borbála szobor a Zsolnay-gyárból

A Páterdomb történetével kapcsolatban elhangzott: neve a páter, vagyis atya szóból ered. Sokáig ugyanis egyházi gondnokság alatt állt a terület. Egykor kukoricaföldek, szántások, legelők voltak itt, majd a két világháború közötti időszakban kezdett kiépülni a környék, ami a Bíró Márton utcától keletre eső részeket jelentette. A szocializmus alatt gyárak, üzemek, emeletes házak épültek a környékre, tovább bővítve a városrészt.