2019.07.16., kedd - Valter Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Keresés élménye, találás izgalma: legálisan

2019. március 07. csütörtök, 13:57
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Az elmúlt években országszerte egyre gyakoribbá vált, hogy múzeumok és múzeumbarát fémkeresősök együttműködnek; közösen kutatva a múlt értékei után. 2015. januárjától egy jogszabály értelmében csak engedéllyel lehet fémkereső eszközt használni. Ehhez a Járási Hivatal Építésügyi- és Örökségvédelmi Irodája adhat engedélyt. De a területileg illetékes múzeumtól is be kell szerezni a szükséges papírokat, az átvizsgálásra szánt földterület tulajdonosától pedig hozzájárulást kell kérni ahhoz, hogy valaki teljesen törvényesen űzhesse a hobbiját.

A fémkeresősök és a régészek sikeres zalai együttműködéséről a közelmúltban tartottak sajtótájékoztatót a Göcseji Múzeumban. Simmer Lívia, a múzeum régészeti osztályának vezetője elöljáróban elmondta: országszerte egyre több pozitív példa van a múzeumok és a fémkeresősök kapcsolatfelvételére. A közös munka több megyében (Bács-Kiskun, Baranya, Somogy) már komoly eredményeket, vagyis izgalmas, értékes leleteket hozott. Példaként említette a Muhi csata helyszínét, amit 50 fémkeresőssel jártak be az ottani kollégák, de a Mohácsi csata színhelyére is szép számmal vonultak ki régészek és fémkeresősök Baranyában.

Együttműködés a régészek és a fémkeresősök között

Kardos Tamás, Simmer Lívia, Eke István és Andri Zsolt a közös munka során előkerült leletekkel

A közös munkára már Zala megyében is van példa. Ennek részleteiről Eke István régész-muzeológus, térinformatikus, valamint Andri Zsolt és Kardos Tamás fémkeresősök számoltak be.

Már a 2015-ös jogszabály életbelépése előtt is voltak olyan múzeumbarát fémkeresősök, akik felvették a régészekkel a kapcsolatot. Jelentkezésüket akkor is és most is nagy örömmel fogadják – fogalmazott Eke István. Kiemelte: a fémkeresősök szabadidejükben, saját eszközzel dolgoznak, leginkább mezőgazdasági művelés alatt álló területeken. A többszöri szántás miatt a leletek itt a földfelszín közelében vannak. Kimentésük azért is fontos, mert a mezőgazdasági munka sokszor kárt tesz a régészeti leletekben. Sajnos az illegálisan végzett fémkeresőzés is sok bosszúságot okozott már a régészeknek, akik nemegyszer találtak magukat szembe bolygatott, kifosztott lelőhelyekkel.

A legális fémkeresős (Andri Zsolt) és a régész (Eke István) gyakran együtt járják a terepet

A közös munkának köszönhetően viszont az elmúlt időszakban értékes leletekkel gazdagodott a múzeum: római kori, középkori és újkori tárgyak, pénzérmék is előkerültek. Érdekességként megemlítette azt a 20. század elejéről származó eb-bárcát (ebadó befizetését igazoló korongot), amit Zalalövő mellett talált Kardos Tamás. Ez hivatalosan már nem számít régészeti leletnek, hiszen csak az 1711 előttről származó tárgyak tekinthetők annak. A bárca a múzeumba kerülve viszont a történeti gyűjteményt erősíti.

A régész szerint az együttműködés arra is jó, hogy tanuljanak egymástól. A szakemberek például azt, hogy a fémkereső műszer különböző hangjelzései vajon milyen típusú tárgyra hívják fel a figyelmet. A mély hangok többnyire vasra utalnak, a magasabb hangok pedig a nemesebb anyagból készült tárgyakat jelzik. Bár az alumínium megtévesztheti a kutatókat, hiszen annál is magas hangon jelez a műszer.

Fémkeresősök találta római kori bronzedény...

Ennek a tanítási-tanulási folyamatnak a jelentőségét emelte ki Andri Zsolt fémkeresős (civil életben gépészmérnök) is, aki egy évvel ezelőtt kereste meg a múzeumot, hogy szívesen segítené a régészek munkáját. Ő főleg a Zala-mente dombjait járja, a fémkeresőzést pedig egy olyan intellektuális hobbinak tekinti, melynek révén a múlt darabjai kerülnek felszínre. Hogy ezek pontosan milyen korból származnak és mire használhatták őket eleink? Erről tudhatnak meg többet az amatőr kutatók a régészektől. Az együttműködés egyik legszebb darabját például ő emelte ki a földből: egy római kori lófigurát. De talált már szintén római korból származó bronzedényt is. Mint mondja, a fémkeresőzés számára egy olyan kikapcsolódást jelent a sok ülőmunka után, melyben benne van a keresés élménye és a találás izgalma is.

Bár a sajtótájékoztató címe „Kincskeresés legálisan” volt, a kanadai születésű Kardos Tamás (aki a hétköznapokon egy multinacionális cég igazgatója) elmondta: nem is igazából kincskeresésről van itt szó, hiszen a cél ebben az esetben nem a meggazdagodás, hanem az értékmentés. A Zalalövőn élő, kulturális antropológiai és pszichológusi végzettséggel is rendelkező hobbi-kutató főleg római pénzérméket, de egy míves – szintén római kori – fibulát is talált a kisváros környékén. Mint mondja, neki az jelenti az örömöt, hogy ha a talált leleteket átadhatja a múzeum számára, ezért is vállalta a közös munkát.

... és lófigura

A sajtótájékoztatón elhangzott: a 2015-ös szabályozás ellenére még most is 3000-5000 közé tehető országos szinten az illegális fémkereső tevékenységet folytatók száma. De a törvény életbelépése óta egyre többen keresik fel közülük a múzeumokat. Az intézmények abban tudnak segíteni, hogy minél többen legálisan végezhessék a hobbijukat. Azokat, akinek már van engedélye a kutatómunkára, a régészek konkrét projektekkel kapcsolatban is megkeresik.
    

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK