Vezető hírek
Keresés élménye, találás izgalma: legálisan
A fémkeresősök és a régészek sikeres zalai együttműködéséről a közelmúltban tartottak sajtótájékoztatót a Göcseji Múzeumban. Simmer Lívia, a múzeum régészeti osztályának vezetője elöljáróban elmondta: országszerte egyre több pozitív példa van a múzeumok és a fémkeresősök kapcsolatfelvételére. A közös munka több megyében (Bács-Kiskun, Baranya, Somogy) már komoly eredményeket, vagyis izgalmas, értékes leleteket hozott. Példaként említette a Muhi csata helyszínét, amit 50 fémkeresőssel jártak be az ottani kollégák, de a Mohácsi csata színhelyére is szép számmal vonultak ki régészek és fémkeresősök Baranyában.
Együttműködés a régészek és a fémkeresősök között
Kardos Tamás, Simmer Lívia, Eke István és Andri Zsolt a közös munka során előkerült leletekkel
A közös munkára már Zala megyében is van példa. Ennek részleteiről Eke István régész-muzeológus, térinformatikus, valamint Andri Zsolt és Kardos Tamás fémkeresősök számoltak be.
Már a 2015-ös jogszabály életbelépése előtt is voltak olyan múzeumbarát fémkeresősök, akik felvették a régészekkel a kapcsolatot. Jelentkezésüket akkor is és most is nagy örömmel fogadják – fogalmazott Eke István. Kiemelte: a fémkeresősök szabadidejükben, saját eszközzel dolgoznak, leginkább mezőgazdasági művelés alatt álló területeken. A többszöri szántás miatt a leletek itt a földfelszín közelében vannak. Kimentésük azért is fontos, mert a mezőgazdasági munka sokszor kárt tesz a régészeti leletekben. Sajnos az illegálisan végzett fémkeresőzés is sok bosszúságot okozott már a régészeknek, akik nemegyszer találtak magukat szembe bolygatott, kifosztott lelőhelyekkel.
A legális fémkeresős (Andri Zsolt) és a régész (Eke István) gyakran együtt járják a terepet
A közös munkának köszönhetően viszont az elmúlt időszakban értékes leletekkel gazdagodott a múzeum: római kori, középkori és újkori tárgyak, pénzérmék is előkerültek. Érdekességként megemlítette azt a 20. század elejéről származó eb-bárcát (ebadó befizetését igazoló korongot), amit Zalalövő mellett talált Kardos Tamás. Ez hivatalosan már nem számít régészeti leletnek, hiszen csak az 1711 előttről származó tárgyak tekinthetők annak. A bárca a múzeumba kerülve viszont a történeti gyűjteményt erősíti.
A régész szerint az együttműködés arra is jó, hogy tanuljanak egymástól. A szakemberek például azt, hogy a fémkereső műszer különböző hangjelzései vajon milyen típusú tárgyra hívják fel a figyelmet. A mély hangok többnyire vasra utalnak, a magasabb hangok pedig a nemesebb anyagból készült tárgyakat jelzik. Bár az alumínium megtévesztheti a kutatókat, hiszen annál is magas hangon jelez a műszer.
Fémkeresősök találta római kori bronzedény...
Ennek a tanítási-tanulási folyamatnak a jelentőségét emelte ki Andri Zsolt fémkeresős (civil életben gépészmérnök) is, aki egy évvel ezelőtt kereste meg a múzeumot, hogy szívesen segítené a régészek munkáját. Ő főleg a Zala-mente dombjait járja, a fémkeresőzést pedig egy olyan intellektuális hobbinak tekinti, melynek révén a múlt darabjai kerülnek felszínre. Hogy ezek pontosan milyen korból származnak és mire használhatták őket eleink? Erről tudhatnak meg többet az amatőr kutatók a régészektől. Az együttműködés egyik legszebb darabját például ő emelte ki a földből: egy római kori lófigurát. De talált már szintén római korból származó bronzedényt is. Mint mondja, a fémkeresőzés számára egy olyan kikapcsolódást jelent a sok ülőmunka után, melyben benne van a keresés élménye és a találás izgalma is.
Bár a sajtótájékoztató címe „Kincskeresés legálisan” volt, a kanadai születésű Kardos Tamás (aki a hétköznapokon egy multinacionális cég igazgatója) elmondta: nem is igazából kincskeresésről van itt szó, hiszen a cél ebben az esetben nem a meggazdagodás, hanem az értékmentés. A Zalalövőn élő, kulturális antropológiai és pszichológusi végzettséggel is rendelkező hobbi-kutató főleg római pénzérméket, de egy míves – szintén római kori – fibulát is talált a kisváros környékén. Mint mondja, neki az jelenti az örömöt, hogy ha a talált leleteket átadhatja a múzeum számára, ezért is vállalta a közös munkát.
... és lófigura
A sajtótájékoztatón elhangzott: a 2015-ös szabályozás ellenére még most is 3000-5000 közé tehető országos szinten az illegális fémkereső tevékenységet folytatók száma. De a törvény életbelépése óta egyre többen keresik fel közülük a múzeumokat. Az intézmények abban tudnak segíteni, hogy minél többen legálisan végezhessék a hobbijukat. Azokat, akinek már van engedélye a kutatómunkára, a régészek konkrét projektekkel kapcsolatban is megkeresik.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Aszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város EgyesületFejlesztések a Platán sor és Arany János utca közöttSegítség a balesetet szenvedett családanyánakÚtépítés pénteken a zalaegerszegi Mészáros Lázár utcábanDiákközgyűlés konkrét javaslatokkalCivil jelölteket támogat a Tiéd a Város EgyesületFussunk együtt egy jó ügyért Zalaegerszegen! -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Egy korszak lezárult az Eötvös-iskolábanElkészült az új Hattyú bisztróSzabó T. Anna versekről, csendrőlNőművészet, vagy feminizmus?A kis Annie-val zárul a színházi évad ZalaegerszegenMegjelent D. Bencze Erzsébet új köteteCziffra Fesztivál ZalaegerszegenKeresztury Dezső emlékév színes programokkalA költészet napjára készülnek a Hevesi-színházbanSzamizdat kultúra a Kádár-korszakban