dr. Gyimesi Endre

Életükben ismert, és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19-20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.

Új vezetője van a Pannon Tükör folyóirat versrovatának. Juhász Tibor költő, szerkesztő a lap legfrissebb számának megjelenése alkalmából mutatkozott be.

Halálának 100. évfordulója alkalmából emléktáblát állított a város Morandini Tamás építészmérnöknek a Zrínyi Miklós Gimnázium utcafronti épületének falán. Az olaszországi születésű, előbb Nagykanizsán, majd 1895-ben Zalaegerszegen letelepedett építész nevéhez számos jellegzetes épület köthető nemcsak a városban, hanem megyeszerte is.

Újabb művészi utcanévtáblát avattak Zalaegerszegen, ezúttal a páterdombi városrészben. A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány 2005 óta állít emléket az önkormányzat támogatásával neves személyiségeknek, vagy a város történetében fontos szerepet betöltő embereknek a róluk elnevezett utcákban.

Hosszú idő után nemcsak az online térben, hanem közönség előtt mutatták be a Pannon Tükör legújabb, idei harmadik lapszámát. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett eseményen Szálinger Balázs író, költő nemrégiben megjelent kötetét, az Al-dunai álom című „útirajzot” is megismerhették az érdeklődők.

Olajhelyzet, bombázás, hadikórházak, gettósítás, erőszak, zabrálások, polgári és katonai áldozatok. Néhány kulcsfontosságú szó, mellyel röviden leírható az 1944-45-ös esztendő. A második világháború 22 milliárd forintos vagyoni veszteséget, és hozzávetőleg 950 ezer fős emberáldozatot jelentett az országnak.

Lapszám a lapszámban – röviden így lehetne összefoglalni a most megjelent Pannon Tükör tartalmát. A periodika ugyanis a megszokott rovatain túl, a Hévíz folyóiratot is magában rejti. Persze nem teljesen, inkább csak a lírai részekre fókuszálva.

Zalaegerszeg 1990 és 2019 közötti közgyűléseinek tagjait ábrázolja az a tablósorozat, ami a városháza első emeleti folyosóját díszíti.

Huszonhatodik évfolyamába lépett a Pannon Tükör. A kulturális folyóiratnak a napokban jelent meg idei első száma. A bemutatót ezúttal is a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezték meg, ám a járvány miatt a közönség csak online követhette az eseményeket.

Egy tíz éves kutatómunka eredményeképpen jött létre az a dokumentumkötet, mely izgalmas és megrendítő történeti források segítségével tárja fel a keleti hadszíntérre vezényelt, magyar királyi 47/III. honvéd zászlóalj történetét. A "Zalaegerszegi honvédek a keleti arcvonal mögött" című kiadvány szerzőpárosa – Molnár András történész (a MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatója) és dr. Szabó Péter hadtörténész (a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa) – nem ismeretlen az olvasók előtt.

Egy kulturális folyóirat életében hosszú időnek számít huszonöt esztendő, így a Pannon Tükör, valamint az azt kiadó Pannon Írók Társasága joggal készült már év elejétől a 2020-as ünnepi eseményekre. A nagyszabású „záróbulit” decemberre tervezték, ám a járvány átírta a forgatókönyvet.

Online lapszámbemutatót tartott a Pannon Tükör. A kulturális folyóirat 5. számáról a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendeztek beszélgetést, ám csak a szerkesztők és néhány szerző volt a helyszínen, a közönség a lap Facebook-oldalán, élő közvetítés révén lehetett részese az eseménynek.

Festményavatással és ünnepi koszorúzással is tisztelegtek a városban Deák Ferenc születésének 217. évfordulója előtt. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság aulájában csütörtökön helyezték el Buday Mihály festőművész Deákról készült új portréját.

30 éve Szabadon – Amit lebontottunk címmel adtak át egy úgynevezett Hypercube oszlopot a színház előtti Ruszt József téren. A nagyméretű installáció a rendszerváltozás 30. évfordulójára emlékezik, különös tekintettel a zalaegerszegi eseményekre.

Tudományos konferenciával és egy 350 oldalas új kiadvánnyal emlékeztek meg a város dísztermében a 47. honvédzászlóalj történetéről. Az 1848/49-es szabadságharcban résztvevő – toborzott és önkéntes katonákból álló – zalai alakulat múltját neves szakemberek idézték fel. Az esemény részeként egy kiállítás is látható volt a helyszínen.

Az utca neve bizonyára sokaknak ismerős – főleg a kertvárosiaknak – azt azonban már kevesebben tudják, hogy ki is volt valójában Göcseji Pataki Ferenc. A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány jóvoltából, most kicsit reflektorfénybe került a zalaegerszegi születésű néhai festőművész alakja.

Vajon milyen volt a mindennapi élet egy magyarországi kisvárosban, nevezetesen Zalaegerszegen az első világháború idején? Két évvel ezelőtt erre a kérdésre keresték a választ annak a tudományos konferenciának az előadói, akik a legújabb kutatási eredményeket felhasználva értekeztek a Nagy Háború időszakáról, és a nemzetközi események helyi vonatkozásairól.

Keresztury Dezső költő, akadémikus, a város díszpolgára tiszteletére rendezett szavalógálát a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, valamint az író nevét viselő emlékbizottság. Az esemény a magyar kultúra napja programjaihoz kapcsolódott.

A Pannon Tükör legfrissebb – idei utolsó – lapszámával együtt mutatták be Lackner László író legújabb kötetét. Az eseménynek a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár adott otthont.

A zalaegerszegi evangélikus templom történetéről és a vele szomszédos református templom építéséről is olvashatnak érdekességeket mindazok, akik kézbe veszik a közelmúltban megjelent A protestantizmus zalai évszázadai című kötetet.