Tapasztalatcsere a fejlesztésekről

Mint azt Varju András, a Göcseji Múzeum osztályvezetője lapunk érdeklődésére elmondta: 2014 óta minden esztendőben egy-egy konkrét témát járnak körbe a szakemberekkel, melyek hasznosíthatók a falumúzeum fejlesztése kapcsán.

Szakmai konferencia a skanzenben

Varju András, Dévényi Sándor, Tolvaj Márta, Prokné Tirner Gyöngyi és Kaján Imre

Volt már szó tervezésről, tartalmi elemekről, idén pedig arra kíváncsiak, hogy a társintézményekben milyen hasonló nagyobb fejlesztések valósultak meg, s mik a tapasztalatok. Beleértve akár a negatívumokat is, hiszen az osztályvezető szerint ebből is rengeteget lehet tanulni. Hozzátette: hat nagy szabadtéri gyűjteménnyel állnak baráti kapcsolatban, akiknek szakmai tapasztalatára mindig számítanak. A Göcseji Skanzen komoly fejlesztés előtt áll, így fontos az erről szóló eszmecsere; legyen szó építészetről, vagy muzeológiáról. A munka első fázisa elindult: a Hencz-malom felvette „munkaruháját”, vagyis a közelmúltban felállványozták az épületet.

A szeptember 18-19-én zajló konferencián Tolvaj Márta alpolgármester mondott köszöntőt. Kiemelte: a város számára fontos, hogy egy igazi régi göcseji falut mutassanak be a skanzen területén. A TOP-program keretében megvalósuló fejlesztés első üteme a malom „becsomagolásával” elindult. Első körben ennek az épületnek a rekonstrukciója történik meg, majd felépül a rámi temetődomb. A projekt második üteme több új elemmel/épülettel gazdagítja majd a skanzent, és megtörténik a kástu áthelyezése is. 

A malmot már "becsomagolták"

Kaján Imre múzeumigazgató bevezető előadásában többek között elmondta: a skanzen felújításának egyes elemei közös munka eredményeképpen születtek meg. Sok jó ötletet kaptak a partnerintézményektől, és örül, hogy Dévényi Sándor építészmérnök személyében olyan szakemberre találtak, akik profi terveket készített a fejlesztéssel kapcsolatban Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak a társintézményekkel, hanem a helyi gazdasági élet szereplőivel is fontos kapcsolatokat kiépíteni, hiszen a vállalkozások potenciális támogatói lehetnek a kulturális intézményeknek, vagy egyes programoknak. A skanzen célja pedig továbbra is az, hogy tudást őrizzen meg és ismereteket adjon át a jövő generációinak.

A konferencián a helyi intézmények szervezetek részéről előadást tartott Tóth János, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum vezetője az idén ötven éves intézményről. A Gébárti Kézművesek Háza megvalósult fejlesztési projektjéről Prokné Tirner Gyöngyi, a kézművesek háza vezetője számolt be. A Zalai Falvakért Egyesület részéről pedig Szeder-Kummer Mária beszélt a tájházak jelenéről és jövőjéről.