Festetics 200 konferencia a Kölcseyben

A Festetics – 200. A "genetikus" gróf Festetics Imre és a "Természet Genetikai Törvényei" (1819) című konferencián kilenc előadás hangzott el a diákok részéről. A beszámolók az elmúlt hónapok kutatási eredményeit foglalták össze. Többek között Festetics Imre (aki a keszthelyi Festetics György testvére) életével, családjával, munkásságával és szellemi hagyatékával kapcsolatban végeztek gyűjtőmunkát és forráselemzést a gyerekek. De, szóba került Festetics és Mendel genetikájának összehasonlítása is.

Előadások a genetikus gróf munkásságáról

Szűcs Gergely és Kajári Attila a konferencián

Az előadássorozat egy nagyobb – az MTA által szervezett – országos projekt részeként valósult meg, melynek szintén az a célja, hogy népszerűsítse a gróf munkásságát. Az ugyanis sokszor még a szakmán belül is eltörpül Mendel hírnevéhez képest. Pedig Festetics jóval előbb megfogalmazta azokat a téziseket, amiket ma Mendel törvényének hívunk.

Az ötlet, hogy középiskolások is részt vegyenek a Festetics 200 projektben Pozsik Lajostól, a Kölcsey-gimnázium természettudományos laboratóriumának vezetőjétől származik. A pedagógus még a nyolcvanas évek végén, a szombathelyi főiskola tanáraként végzett hasonló kutatásokat kollégájával, dr. Szabó T. Attila biológussal; kettőjük munkájának eredménye Festetics „újrafelfedezése”. A projekt ennek a 30. évfordulójára is emlékezik.

A mostani konferencián – melyet a város önkormányzata is támogatott – Pozsik Lajos projektvezető, majd a Kölcsey-gimnázium igazgatója, Szűcs Gergely köszöntötte a megjelenteket. Az ülést Kajári Attila, a Zalaegerszegi Tankerületi Központ vezetője nyitotta meg. Mint fogalmazott: fontos az iskolákban zajló szakmai munka, és örömteli, hogy a gimnázium néhány éve átadott természettudományos laborja bázisa lehet efféle kutatómunkáknak és előadássorozatoknak.

Pozsik Lajos köszöntötte a résztvevőket

A konferencia menetét Boncz Dániel projektfelelős, az iskola egészség- és környezeti nevelés munkaközösségének vezetője ismertette.

Dr. Szabó T. Attila üdvözletét (aki egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni az eseményen) Csillag Dzsesszika diák olvasta fel. A professzor levelében utalt rá: a modern genetika alapjait Festetics Imre rakta le. A gróf egyszerre tudott európai léptékben gondolkodni, és lokálisan cselekedni. Juhokon végzett megfigyeléseinek és felismeréseinek lényege tulajdonképpen magának az életnek a lényege. Vagyis az energiaforgalom, a szaporodás és az anyagcsere jelentőségéről szól. Ő állapította meg az öröklődés, szelekció és a mutáció alapelveit is. Halála után neve jórészt politikai okok (például az 1848-as forradalom és a Bach-korszak következményei) miatt felejtődhetett el. Genetikai nézetei és vitairatai következtében pedig már korábban a Habsburg udvar titkosszolgálatának látókörébe került.

A professzor szerint Festetics Imre munkásságával az európai és egyetemes tudomány számára is maradandót alkotott. A 200. évforduló pedig jó alkalom arra, hogy a tudományos élet szereplőin kívül mások is megismerhessék életművét.