2024.07.19., péntek - EmíliaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Háy és Kollár-Klemencz a zalaegerszegi könyvhéten

2024. június 17. hétfő, 17:32
Szerző, fotó: Pánczél Petra
Van-e még szerepe a múzsáknak, kell-e, hogy az író valamiféle tükröt tartson a társadalom elé, és mit jelent a boldogság? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett író-olvasó találkozón Háy János író és Kollár-Klemencz László filmrendező, zenész, aki a Kistehén zenekar énekeseként, szövegírójaként vált ismertté.

A fájdalom és a boldogság mindenütt ott van

A két szerző a 95. ünnepi könyvhét zalaegerszegi rendezvénysorozatainak keretében járt a megyei könyvtárban. Beszélgetőtársuk Karáth Anita költő, magyartanár volt. Az est apropóját az adta, hogy Háy Jánosnak nemrégiben jelent meg Boldog boldogtalanok című regénye, Kollár-Klemencz László könyve pedig ősszel debütál, Anyám tenyere címmel.

Tóth Renáta könyvtárigazgató, Kollár-Klemencz László, Háy János és Karáth Anita

Hogy a két író számára az alkotáshoz a múzsák adják-e az ihletet, vagy valami más, Háy János azt felelte: valami belső lelkiállapot kell ahhoz, hogy egy mű létrejöjjön. Mert csak a szakmai tudás nem visz el a műalkotásig. Az biztos, hogy az íróknak, festőknek, zenészeknek kell egy belső motor. Csak a technikai tudás nem elég. Valami el kell, hogy indítsa az alkotási folyamatot. Kollár-Klemencz hozzátette: szerinte az alkotás egy leállíthatatlan folyamat. Az ember elindul az úton, és ebbe is hal bele. Persze szakaszonként más-más aktuális érzelmi skálán mozog az ember, ami befolyásolhatja a munka intenzitását.

Háy úgy látja, hogy kell bizonyos sérültség ahhoz, hogy egy író írjon. Vagy te nem tudsz illeszkedni a világhoz, vagy a világ ellenséges veled – fogalmazott. Vannak tipikusan egy nagy művet alkotó szerzők (Kertész Imre, Ottlik Géza, Kaffka Margit), mert bennük egy nagy indulati erő volt, ami elindította az alkotási folyamatot. A sok kötetes szerzőknél más szellemi, érzelmi erők műkőnek ahhoz, hogy újra és újra megtöltsenek egy-egy könyvet, és lehet, hogy két kötet között sok év is eltelik. De ezek nem tétlen időszakok, mert egy újabb regény, novellafűzér, vagy verseskötet sokévi gondolkodás, megfigyelés, elmélyülés eredménye.

Kollár-Klemencz – aki két új dalát is eljátszotta az est során – elmondta, hogy ő mérnök vonalról érkezett az alkotói pályára. Szakmájában sokáig különcnek érezte magát. Aztán, amikor az „Én vagyok a kistehén” dal megszületett, akkor a kisfia azt mondta, hogy „na, ez az apukám!” Akkor fogadta el, hogy nem muszáj mérnöknek lennie. Amúgy későn érő típusnak tartja magát, hiszen első könyvét 50 évesen írta.

Háy János Boldog boldogtalanok regénye kapcsán a boldogság kérdése is felvetődött. A szerző szerint a fogyasztói társadalom elénk tár egy hamis boldogságképet, aminek mindenki próbál megfelelni. Ha valaki nem ezt hajszolja, akkor ráfogják, hogy nem elég boldog. A két író egyetért abban, hogy a fájdalom és a boldogság mindig mindenhol ott van, és ez így van jól. Az örömöt sokszor apró dolgokban, jelenségekben és önmagunkban kell megélni. A Boldog boldogtalanok szereplőivel lehet azonosulni. Háy nem ironikus szeretne lenni a téma kapcsán, hanem „csak” humoros. Neki az a cél hogy a szöveg bedarálja az embert (akár szerző, akár olvasó). Tehát, hogy az olvasó ne külső szemlélő legyen.

A két alkotó számára a zene is kulcsfontosságú az irodalom mellett. Néhány éve mind a ketten szerepeltek a nagy sikerű Rájátszás programban, mely zenés irodalmi produkciókat kínált a közönségnek. Kortárs módon dolgozva fel kortárs-, vagy éppen klasszikus irodalmi szövegeket. 
     

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK