Csemegéző

A kétszáz éves receptúra szerint a legkövérebb, s legédesebb mustot kell kiválasztani és hatalmas rézüstben, főzéssel sűríteni. A kihűlt mustot hordókba szemezett szőlőszemekre öntötték rá, aztán jött a fűszerezés. A mustármag, és a fehér üröm alap volt, nem is titkolták.

A horvátoknak Zadar, az olaszoknak Zára, s mi magyarok is ez utóbbi alakot vettük át a történelem folyamán. Nyilván nem véletlenül: a középkor java része ugyanis azzal telt, hogy Dalmácia fővárosát hol Velence, hol pedig az aktuális magyar király hajtotta uralma alá.

Varázsolni úgy kell, hogy egyik nyáron elmész Prágába Guns and Roses koncertre, másnap múzeumokat látogatsz: lefotózod magad Andy Warhol híres, Mick Jaggerről készült grafikájával. Aztán a következő évben pontosan ugyanazon a napon visszamész Prágába... Rolling Stones koncertre. Még a helyszín is ugyanaz: a Letňany reptér. Hasonlósági mágia, Frazer de örülne!

Ennek a pünkösdi királyságnak nincs néprajzi vonatkozása. A "királyság" itt csak egy szleng. Jelezvén, hogy Pünkösd vasárnapján minden a lehető legnagyobb rendben volt (mondhatnám cool volt) a Tihanyi-félsziget gejzírmezőin; a Belső-tótól a Külső-tóig terjedő szakaszon. Menet közben átértékeltem magamban a Tihany-kérdést is.

Néhány hete polgári védelmi kiképzésen vettem részt, Csepelen. Papírom is van róla. Az igazolást kiállító szerv nem más, mint a Csepeli Erőmű és Szolgáltató Üzemek Polgári Védelem Parancsnoksága. Most villoghatnék vele, hogy hú, de kemény csaj vagyok (nem vagyok): volt rohamsisak a fejemen, ráadásul eltöltöttem néhány órát egy légoltalmi óvóhelyen, ahol a mennyezetről és a falakról fürtökben lógtak le a gázálarcok.

A január-február nem éppen a nagy utazások időszaka. Legalábbis nálam biztosan nem. Tudom, sokan éppen ilyenkor szeretnek egy-két hétre elrepülni melegebb éghajlatra, de nekem még sosem sikerült pont év elejére annyi pénzügyi erőforrást tartalékolnom, hogy ezt megtehessem.

Az úgy volt, hogy tavaly májusban lázas betegen elaludtam a nappali kanapéján. Mögöttem nyitott ablak. Valamivel később ütemes puffogásra ébredtem. Ismerős volt a zaj, bár eléggé lehetetlennek tűnt, hogy valaki még tényleg ilyet tesz; szőnyeget porol, napsütéses tavaszi délelőttön. Ahelyett, hogy élvezné a friss levegőt, a többit meg rábízná a mosodára... és nem zavarna a gyógyulás folyamatában!

Volt néhány olyan nap, amikor mindenféle akadály nélkül át lehetett sétálni a 60-as évekből, a 60-as évekbe. Az 1960-as évek magyarországi Tiltott, Tűrt, Támogatott (három T) művészeti világából, egy sokkal nyitottabb, szabadabb és "akciódúsabb" nemzetközi képzőművészeti közegbe; a Fluxusba.

Persze csak ami a kortárs művészetet, azon belül is az idei Velencei Képzőművészeti Biennálét illeti. Az oroszokat képviselő Recycle Group (Andrei Blokhin, Georgy Kuznetsov) egy különös projekttel jelentkezett az 57. nemzetközi seregszemlére. Dante után szabadon, egy labirintusszerű, virtuális poklot kreáltak, mely egy abszurd - de napjainkra nagyon is jól reflektáló - ötleten alapul.

Először a Fülöp-szigetek légitársasága alakított ki menetrend szerinti járatain prémium igényű fekvőhelyeket.

A gyalogtúra jó dolog, még akkor is, ha az útvonal nem bővelkedik látnivalókban, és ha bizonyos távolság megtétele után elérkezik a holtpont.

Nem szeretnék sokat szövegelni Piranról, leginkább azért, mert egyáltalán nem is akartam szövegelni róla. Az egész utazás tényleg pihenésnek indult, hogy még a nagy szeptemberi "beindulás" előtt legyen némi kikapcs: no kultúrprogram, no múzeumlátogatás, semmi kortárs művészet. Csak relax a parton a sziklák között; morajlás, hullámverés, sós pára. Romantikus vacsora borral-hallal-csevapcsicsával; andalgás a sikátorok között.

Ezredszer is Badacsony, és még ezerszer Tóti-hegy!

A könyv jó barát, mert mindig csak ad számunkra: élményeket, gondolatokat, fantázia-világot, érzéseket, izgalmakat, örömöt, bánatot, újdonságot és milliónyi olyan percet, melyek elrepítenek a hétköznapok megszokottságából.

...sőt még Word és e-mail sem. Hogy mi a közös a helikopterben, a dinamóban, a hidrogénbombában és az amerikaifociban használatos rúgási stílusban? Hát hogy mindegyik magyar elme szülötte!

Azért mentem most Prágába, mert 1992-ben még túlságosan kislány voltam ahhoz, hogy a szüleim elengedjenek Budapestre... Guns N' Roses koncertre. Valószínűleg most is lemaradtam volna a buliról, ha a barátaim nem állítanak kész tények elé.

Egyedülálló késő kréta kori leletet találtak az őslénykutatók a Bakonyban. Bár csak egyetlen fogról van szó, ez egy olyan dinoszauruszcsoport maradványát képviseli, amelyet eddig egyáltalán nem ismertünk a kontinensünkről ebből az időszakból.

Persze nem úgy értendő a kérdés, mint az unásig ismételt, Brian életéből való "Mit adtak nekünk a rómaiak?" idézet. A válasznál nem gondolok nagy, és távlati dolgokra, sem az emberiségre, sem Jeruzsálemre, de még Európára sem (a Twin Peaks filmsorozat hatása e kategóriákban nem hiszem, hogy értelmezhető:)) Önző módon, inkább a saját korosztályomra - na, jó legyen plusz-mínusz tíz év - gondolok, hogy nekünk mit adott a kezdetekkor e különleges filmsorozat.

Lassan azt lehet, mondani, hogy már minden okos és intelligens körülöttünk. Miért ne lehetne közvetlenül a ruhánk is az?

Ezer Celsius-fokra hevítve a szén tulajdonságai drasztikusan megváltoznak. Az új anyag ultraerős és ultrakönnyű, emellett rugalmas, mint a gumi, valamint elektromos vezető.