Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár

Maratoni versolvasással, irodalmi műsorokkal, és a hagyományos Posztolj verset az utcára akcióval ünnepelte a város április 11-én a Magyar Költészet Napját.

Megújulnak a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár belső terei, ezzel párhuzamosan pedig tanulást segítő programsorozatokkal bővül az intézmény kínálata. Mindez két EU-s pályázatnak köszönhetően valósul meg, melynek részleteiről a közelmúltban tartottak sajtótájékoztatót a könyvtárban.

Hatvanadik születésnapja alkalmából impozáns kötet készült Farkas Ferenc szobrászművész (az Ady-iskola tanára) munkásságáról. Nem számadás, nem az életmű összegzése, csak egyfajta helyzetjelentés, hogy hol tart most „a bácsi, akit Bácsinak hívnak”.

Irodalmi-kulturális honlapot indított a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. A stílusosan Deák+kert névre keresztelt portál egyfajta értékteremtő és összetartó erő szeretne lenni. Az elnevezés egyaránt utal magára a könyvtárra, és a város egyik legrégibb terére, ahol az épület áll.

Mit lehet kezdeni a 21. században egy 19. századi szöveggel és mennyire kihívás napjainkban Jókait tanítani a gyerekeknek? Többek között ilyen kérdések merültek fel a Magyar Széppróza Napja alkalmából a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár e heti rendezvényein.

Mi a félelem, és hogyan hozunk emiatt olyan döntéseket, amik alapvetően nem jellemzők ránk? Azzal együtt, hogy félni, teljesen oké dolog. Nem gyávaság. Némi odafigyeléssel és a szituációk helyes kezelésével, pedig pozitív dolgokat is ki lehet hozni ebből a nem kellemes érzésből.

Interaktív vándorkiállítás mutatja be Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének főbb helyszíneit, szereplőit, motívumait, illetve az író életének néhány momentumát. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban nyílt tárlat a szerző születésének 140. évfordulójára emlékezik.

Milyen az, amikor egy könyvtár „okos”, és milyen kihívásokkal kell szembenézniük a bibliotékáknak a 21. században? Hiszen már rég nemcsak egyszerű könyvkölcsönző helyként funkcionálnak. (Ez a nézőpont amúgy is eléggé sarkított.) Arról nem is beszélve, hogy a könyvtárosok feladatkörei is sokat változtak az évtizedek alatt.

Megjelent az Utóvédként a Donnál című könyvsorozat harmadik kötete. Molnár András történész (MNL Zala Megyei Levéltára) és Szabó Péter hadtörténész (Hadtörténeti Intézet) közös munkája nem előzmények nélküli. Három évvel ezelőtt mutatták be a 9. honvéd könnyű hadosztály 1942-43-as történetéről íródott kötet első két részét. De számos más kiadvány is napvilágot látott már a két szerző jóvoltából.

Két évvel ezelőtt rendeztek a városban konferenciát Csány László születésének 225. évfordulója alkalmából. A tudományos ülés előadásainak bővített anyaga a minap kötet formájában is napvilágot látott.

1986-ban került sor az első zalai közgyűjteményi szakmai napokra, mely azóta is a megyében működő kulturális intézmények egyfajta seregszemléje. A legfrissebb kutatási eredményeket ismertető előadássorozatra kétévente kerül sor.

A kiegyezés létrejöttének 150. és Deák Ferenc születésének 214. évfordulójára emlékeztek több helyszínen is október 17-én. Délelőtt a Zalaegerszegi Törvényszék Dísztermében tartottak tudományos emlékülést az 1867-es kiegyezés előzményeiről, hatásáról és Deák Ferenc szerepéről.

Forrázatok, főzetek, pakolások, kencék. Na, és mindezek előzménye; a gyűjtés és szárítás. Szerencsére ma már nem kell javasasszonyhoz fordulni, vagy a meséből ismert sárkányfűárusra várni, ha gyógyító növényekhez szeretnénk hozzájutni.

Október végéig látogatható a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban az a korabeli, és napjaink fotóiból készült tárlat, mely a város történetét idézi fel néhány tabló segítségével.

A zalai sajtó másfél évszázados történetével kapcsolatban hangzottak el előadások a közelmúltban a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

Hagyományos programokkal és újdonságokkal egyaránt készül a Göcseji Múzeum az idei Múzeumok éjszakájára. A június 24-én megrendezésre kerülő esemény most is több helyszínen zajlik majd.

Hogyan zajlottak a deportálások, kik voltak az embermentők, milyen volt az élet a lágerekben - akár a foglyok, akár a tisztek szemszögéből? Hogyan működtek a hivatalos szervek, mi lett a sorsa a hazatérteknek, na és maradéktalanul megtörtént –e a bűnösök felelősségre vonása?